Bárth János: Vízvezető közösségek Csíkszentgyörgyön és Csíkbánkfalván - Libelli Transsilvanici 8. (Kecskemét, 2010)

Víznyerés, vízfelhasználás a XX. század vége előtt

pedtek a monyasdi borvízforrás köré. Akkor hagyták abba a falubeliek a borvíz hordását és fogyasztását. Bugyogó. „Monyasd észokjában” működött. Borvízforrás volt, amelyet egy gyár-ként emlegetett fafűrészelő telep helyezett üzembe. A gyár megszűnése után a föld gazdája béfödette. Az emlékezők szerint föles volt a forrás vize, vagyis olyan burok úszott a víz tetején, mintha petróleumot öntöttek volna rá. Akik merni akartak belőle, előbb megfujintották a víz tetejét. A fújásra a föl szétfutott. Akkor merítették bele az edényt. Bor pataka töve. A hajdani öregek emlékeiben élő borvízforrás. A körülötte lé­vő fold rozsdabarna színe mutatja, hogy valaha fölöttébb kiváló borvíz folyt belőle. A föld tulajdonosa bojtval, kővel lefojtotta, hogy a birtokát ne tapossák a borvízvi- vők. Bikakerti borvíz. Zata fölött, az ún. Bikakertben folydogált. Háromtizes és részben Jenőfalva tizes népe használta. Mivel viszonylag távol esett a faluhoz, a korsókat leginkább korcsiján szállították a vízért menők. Adorján-fürdői borvíz. Az Adorján-fürdőnek nevezett hely mofetta jellegű kéngázas gödre közelében feltörő borvíz. Kénes, hashajtó hatású. Izét sokan kedve­lik. Katona borvíz. A csemetekert környékén ma is működik. Vidám társaságok nyáron flekkenyeznek mellette. Kis gödör van előtte. Abban gyűlik össze a forrásból kifolyó víz. Bákai borvíz. Szentegyháza pataka völgyében tört felszínre. Körösmény tizesiek és részben Ittkétfalva tizesiek használták a vizét. Valaki egyszer „megásta”. Azóta csökkent az „ereje”. Édesbiikke borvíz. Bánkfalva és Szentmárton határához közel, bánkfalvi terüle­ten működött a forrása. Vizét elsősorban bánkfalviak, leginkább Martonos tizesiek és altizesiek fogyasztották. Gyógyító erőt is tulajdonítottak neki. Máj kerti víz. Emlegetik Cserefa kiipüs borvíznek is. Hajdan egy kiszáradt cse­refa csutakjából bugyogott ki a víz. Mostanában fenyőfakeretes küpü segíti a vízvé­telt. Göncédi borvíz. Elsősorban bánkfalviak hordták a vizét. Az utóbbi években megkedvelték a cigányok. Szürkés színű víz folyik belőle. A borvízforrásokon kívül az alábbi édesvízi forrásokat is sokszor szóba hozzák a XXI. század eleji szentgyörgyiek és bánkfalviak. Forrás a Jenőfalvi toknál. A jenőfalvi tizes kenderáztató tavacskáinál, a Fiság közelében működött. Azok a jenőfalviak, akiknek egyáltalán nem volt, vagy a nagy szárazság miatt kiszáradt a kútjuk, a Tók melletti forrás vizéből hordtak háztartásuk számára ivó és fözővizet. Források a falu között. Házak telkén, leginkább pincékben feltörő forrásrend­szer Háromtizesben, amelynek vize három kárból volt merhető, illetve a Források névvel illetett patakocskaként folydogált egy szakaszon a fő út mellett. A Források névvel jelzett vizek többsége langyos, meleg vízként tört a felszínre. Czikó Sándor és apja, Czikó Gergely hajdani malomtulajdonosok a Források vizét a malmuk előtt belevezették a Fiságba, hogy a malomkerekük soha ne fagyjon be. 8

Next

/
Thumbnails
Contents