Bárth János: Vízvezető közösségek Csíkszentgyörgyön és Csíkbánkfalván - Libelli Transsilvanici 8. (Kecskemét, 2010)
Víznyerés, vízfelhasználás a XX. század vége előtt
VÍZNYERÉS, VÍZFELHASZNÁLÁS A XX. SZÁZAD VÉGE ELŐTT Hegyek, patakok, források a belterület közelében Csíkszentgyörgy és Csíkbánkfalva székely népességű magyar falvak az alcsíki medence keleti oldalán. Összeépült, hosszan elnyúló belterületük a Csíki Havasok lábánál fekszik. Szentgyörgy keskeny lakótömbje messze behatol a hegyek közé. Menaságújfaluig kitölti a szűk Fiság lokja középső földsávját. A két falu közös „megyés” temploma tájékán a lók kitágul, a hegyek távolodnak, a Bánkfalva mellett húzódó Nagymező kivezet az Alcsíki medence nagy sinkaságára. A különös nevű Fiság patak, Alcsík legjelesebb „saját folyója” a Csíki Havasokban, a Gyürke tető, a Bükk-bérc és az Órála nevű magaslatok közötti területen ered. Törtetve siet az alcsíki medence felé. Menaságúj falu fölött éri el a lók-ot, a hegyek közé ékelődő hosszú, keskeny Fis ág-völgyet. A szentgyörgyi Háromtizes és Menaságújfalu határán belefolyik „Menaság folyója”, a Tapioca. Mérete megnő, tekintélyes patakká formálódik, amely malmok sorát hajtotta valaha. Miközben átfolyik Szentgyörgy és Bánkfalva belterületének fölöttébb hosszú, körülbelül 8 kilométeres lakótömbjén, a hegyek felől mindkét oldalról kis patakok ömlenek belé. Jobbról a Monyasd pataka, a Bor pataka, a Hiászó pataka, balról a Farkasverem pataka, a Zata pataka, a Tekereg pataka, az Egered pataka, a Szentegyház pataka, a Martonos pataka és a Beze pataka növeli vizét. Jobb oldalt a Fiság felé igyekszik még a Felső-Aj pataka, az Alsó-Aj pataka, az Egresaszó pataka és a Sás pataka is, de a völgybe érve irányt változtatnak, és összefolyva Mező pataka, régebben Arany pataka néven, rövid ideig a Fisággal párhuzamosan haladva elindulnak az Olt felé. A Fiság a síkságon megszelídülve elfolydogál Csíkszentmárton és Csíkkozmás mellett, majd beleömlik az alcsíki medencén végighaladó Oltba. A Csíkszentgyörgy és Csíkbánkfalva közelében magasodó hegyek lábai mindig bővelkedtek forrásokban. Borvízforrás és „édesvíz”-forrás egyaránt bőven akadt a falu környékén. Sőt Háromtizesben, a Tizesház közelében, néhány lakóház telkén langyos forrásvíz bugyogott föl, ezért a falunak azt a szakaszát Források néven is emlegetik. A fentebb leírtak alapján témánk szempontjából az alábbi természeti adottságokat érdemes hangsúlyoznunk. 1. Csíkszentgyörgy belterülete egy keskeny völgyben nyúlik el. A völgy közepén végigfolyik a Fiság patak. A csíkszentgyörgyi lakótelkek többsége tehát hajdan közel feküdt a Fisághoz. Ez kedvező körülménynek számított az állatitatás és a mosás tekintetében. A völgy szűk voltából következően a belterülethez közel estek a hegyek lábai a forrásokkal, ami megkönnyítette az ivóvíz és a főzéshez használt víz beszerzését. Ezek az adottságok együttesen járultak hozzá ahhoz, hogy Szentgyör- gyön a nép életében a XX. század közepe előtt kisebb szerep jutott az ásott kutaknak, mint Bánkfalván, vagy Szentmártonban, Kozmáson. 2. Bánkfalván a belterület a szentgyörgyinél szélesebb alakzatot ölt, szétterül a síkságon. A Fiság bizonyos falurészektől fölöttébb távol folyik. A hegyek is messze esnek a házaktól. Következésképp, a Fiságban itatás, a Fiságbeli mosás, a források5
