Bereznai Zsuzsanna: Népi táplálkozási szokások Ozsdolán - Libelli Transsilvanici 6. (Kecskemét, 2010)
A tea és a kávé - Levesek, mártások, főzelékek
Szekrény Berta családjában kétféle pityókalevest főztek az utóbbi időben: pityókalevest régiesen és az új pityókalevest. A két változat eltérő ízlést tükröz: Pityókaleves régiesen. A fazakba víz, só, hámozott, kockázott pityókát teszel, adsz hozzá még petrezselyemlapit, zellerlapit, áráét, paradicsomot, babérlevelet, tárkonyt. Ezt megfőzöd. Külön rántást csinálsz zsírral, liszttel, és egy kis vizet adsz hozzá, amennyi kell. Ha a leves megfőtt, összeforralod a rántással. Régen egy kis ecetet is tettek bele, mikor megfőtt a leves, lehúzták a fazekat a tűzhely szélire, hogy ne zubogjon, s egy felvert egész tojást is belekevertek. Új pityókaleves. Zsíron vagy olajon megdinszteled az apró hasábra vágott pityókát, murok, petrezselyem, zeller, karfiol és apró vöröshagyma is megy bele. Majd egy külön lábasban vizet forralsz, a lébe beleteszed a dinsztelt zöldségeket. Utána jön vagy az ereszték vagy a sodrás. Az eresztékbe megy egy egész tojás, liszt és víz, a sodrás úgy készül, hogy a végén félre húzod a fazekat, és egy tojást elkeversz benne. Leostyán vagy babérlapi vagy tárkony a fűszere. Mi erősen nem tejfelezünk. A fiuszulykaleves szárazbabból való étel. A zöldbab viszonylag új keletű alapanyag az ozsdolai nép konyháján. A fuszulyka erdélyi magyar tájszó a román eredetű fuszuly szó kicsinyítő képzős származéka, mely szemes babot jelent. További magyar változatai: a faszulyka, a fasiolka, a faszuly, a faszolya, a faszojka, a fuszulya — a faczujka, a faszoja, a faszoja, a fuszoja. A román ’bab’ értelmű szavak változatai a fasóle, fasúle, fasúla, fasúi, melyek a görög nyelvből származnak. A török nyelv fasulye alakban használja. Mind a magyar, mind a román nyelvben igen nagy számú alakváltozat él. Feltehető, hogy a magyar változatok egy része más-más román alakból származik.69 A bab az egyik legrégebbi kultúrnövény, a szó indogermán eredetű. A napjainkban termesztett babfajták Amerikából származnak ugyan, de a lóbabot már az őskorban, a neolitikumban is termesztették a Közel-Keleten és a Mediterráneumban, melyet egyes helyeken még a gabonáknál is nagyobb mennyiségben termeltek, kásanövényként. A középkori Európában mindenhol ismerték, egyidejűleg több fajtáját termesztették az egyes körzeteken belül.70 A középkorban szárazbabból főleg kásaételt főztek, az újkorban leves kivitelben lett népszerű. A szárazbableves közönséges ételnek számított, melyet a parasztok hetente többször is fogyasztottak. Ozsdolán is gyakori étel volt a fuszulykaleves, a zöldfuszulykalevest azonban csak az 1970-es évektől kezdve ismerik, hagyománya nem datálható ennél korábbra. A fuszulykaleves úgy készül, hogy a hideg vízbe beleteszik a megmosott szemeket, előre nem sózzák meg. Fia felfőtt a víz, azaz forrni kezd, akkor bezöldségelik vegyes zöldségekkel. Ha a zöldségek már megfőttek, néhány kocka pityókát tesznek bele. A fűszerpaprikát a vízbe szokták beletenni, nem a rántásba, mert a zsírban megpirult paprikáról azt tartják, hogy ártalmas a gyomornak. A zsíron rántást készítenek, ecetet kevernek ki benne, majd hozzáadják a leveshez. Végül egy felvert tojást is elkevernek a levében. A zöldfuszulykaleves elkészítésekor először feltesznek egy fazék vizet forrni. Ha már felforrt a víz, kivesznek belőle egy keveset, és leforrázzák vele a megtisztí69 BENKŐ Loránd (szerk.) 1967. 993. és CREWE, Quentin 1990. 274. 70 HOFFMANN Tamás 2001. 180. 54
