Bereznai Zsuzsanna: Népi táplálkozási szokások Ozsdolán - Libelli Transsilvanici 6. (Kecskemét, 2010)
A hús
jére szalonnát teszel, vékony szeletekre vágva. Szép pirosra megsül. Hát az olyan finom, hogy ki se lehet mondani... Más házaknál a báránydropphoz a májat nem használják fel, hanem az egyéb belsőségeket: a vesét, a tüdőt, a szívet és a lépet is. Mindezt boltban vásárolt ételízesítővel megpárolják, majd kihűtve ledarálják. Apróra vágott dinsztelt hagymát és nyersen összevágott petrezselyem zöldjét és metélőhagymát, kinyomkodott, előzőleg tejbe áztatott zsömlét, apróra felkockázott füstölt szalonnát, néhány nyers tojást ugyancsak összevegyítik, majd a darált belsőségeket hozzáadva még egyszer megdarálják. A bárány bélcsipkéjét elhelyezik a tepsiben vagy más tűzálló edényben, úgy hogy a széle a peremén túl nyúljon, és be lehessen hajtani. Ebbe kell belehelyezni a keveréket, elsimítva, s a hártyát rá kell hajtani - hosszúkás alakra formázva. Az ösz- szehajtott töltelék alá egy kis vizet kell önteni, majd előmelegített sütőben megsütni. A báránytokány is a hagyományos ételek sorába tartozik. Az apróra vágott hagymát zsírban vagy olajban megdinsztelik, pirospaprikát szórnak bele, majd az apróra darabolt bárányhúst is beletéve, sóval és borssal ízesítve, vízzel felöntve megfőzik. Amikor a hús már félig megfőtt, kockára vágott pityókát tesznek bele. Az ozsdolai magyarok román divatnak tartják a mícs nevű ételt, mely főleg juhhúsból készült: a darált húst fokhagymával, sóval, paprikával ízesítik, rudakat formálnak belőle és a tepsiben kisütik. A kecske A kecskegidó húsát a báránysülttel megegyező módon hasznosították: a kecskehúst szalonnával és fokhagymával megspékelték, borral locsolgatva megsütötték. Paprikás főzésére a kecskehúst nem tartották alkalmasnak. A hal és a vad A XX. század közepéig ozsdolai parasztok orvvadászoktól vagy bizalmas emberektől vásárolhattak vadhúsokat. Sok vad volt a falu környékén: őzek, nyu- lak, vaddisznók - melyek húsából sülteket, paprikást készítettek. Őzhúsból főzhettek pörköltet, a báránysülthöz hasonló módon megsütötték, a nyakhúst, a nyakszir- tet pedig levesnek szánták. A vaddisznó húsát a sertéshez hasonló módon használták fel. Az ozsdolai parasztemberek ritkán fogyasztottak halat. A környékbeli hegyekben, az erdőn a férfiak szénakaszáláskor pisztrángot fogtak. A pisztrángot megsütötték palacsintasütőben, s kenyérrel elfogyasztották. Otthon, a konyhában pedig tepsiben sütötték meg a halat, kenyeret ettek hozzá. Az ikrát citromlével és olajjal kikavarva, kenyérre kenve fogyasztották. Az ortodox keresztény vallás előírása szerint a tojást és a halat is tilos böjtben enni - ennek hatására a helybeli római katolikus magyarok sem éltek vele böjtben. (A rományoknál a tojást, azt es nem szabad megenni böjtbe’, se a halat. Húsnak számít a tojás es.) 45
