Bereznai Zsuzsanna: Népi táplálkozási szokások Ozsdolán - Libelli Transsilvanici 6. (Kecskemét, 2010)
A mindennapok és az ünnepi alkalmak táplálkozási rendje
asszony nem ült asztalhoz, ő felszolgált, tálalt, és leszedte az asztalt. Minden gyermeknek megvolt a maga helye az asztalnál. Reggel, tavasztól őszig, a mezei munkák idején, először a legények és a gazda étkezett, mert ők korán elmentek dolgozni. A lányok később, az édesanyával étkeztek. De a téli időszakban, illetve az ünnepek alkalmával mindig együtt ült asztalhoz a család. Ünnepek A falu római katolikus és adventista magyar és ortodox keresztény vallású román népének eltérő ünnepi táplálkozási szokásai a XX. század közepéig hagyományos jellegűek voltak. Az 1950-60-as évektől azonban egyre szűkebb körre szorultak vissza a vallás által megkövetelt étkezési előírások.11 A heti ünnepnap, vasárnap reggelire általában a hétköznap is szokásos ételek kerültek az asztalra, de akik megengedhették maguknak, a tejeskalács mellé, a cikória kávéhoz néhány szem szemes kávét is hozzádaráltak. Ebédre pedig majorságot vágtak, abból készült a húsleves finommetélttel vagy csigatésztával, a főtt húshoz mártást fogyasztottak, a második fogásnak a sült húsokat fogyasztották. Ünnepi táplálkozási szokások a római katolikusság körében Kalendáriumi ünnepek és jeles napok A XX. század első felében az ozsdolai római katolikusság körében Adám-Éva napján, karácsony szenvedején éjfélig tartott a böjt: nem ettek húst és zsíros ételt, de a miséről hazajövet töltött káposztát fogyasztottak - egyebet nem szoktak. Amíg az éjféli miséről haza nem mentek, addig nem volt szabad káposztát enni. Reggelire lekváros kenyeret ettek teával. Ebédre bojtos salátapityóka volt, akkor nem tettek bele tojást. A pityókát megfőzték egészben, majd megbántották, vékony karikára szeletelték, olajjal leöntötték, majd egy rend hagymát tettek közibe — de főtt tojást nem tettek hozzá böjtben. Mákos laska is készülhetett bojtosén, ilyenkor, karácsony böjtjén szintén tojás nélkül gyúrták a főtt tésztát, mint a pénteki napokon. Karácsony első napján reggelire hagyományosan kolbászt, sült oldalast ettek, melyhez a gazdasszony ünnepi tejes kávét kínált. Karácsonykor szokás volt a disznó vágás termékeit fogyasztani: kolbászt, hurkát, sülteket, kocsonyát, a darált vegyes húsokból készült töltött káposztát. Ebédre tyúkhúsból főztek a laskalevest. A leveshúst tormával ették. A torma lehetett almás vagy murokkal reszelt torma — ha a levesből jóllaktak, akkor nem is ettek mást. Az ünnepi kalácsok közül sütöttek fonott kalácsot, diós és mákos kalácsot is. De a kürtös kalácsot karácsonyra nem készítették, hanem lakodalomra vagy keresztelőre. Karácsony másnapján azt fogyasztották, ami az előző napokról megmaradt, valamint frissen sülteket a disznóvágás termékeiből. 11 A bánsági magyar népi étkezésről az ünnepek kapcsán lásd: RADOVAN István 1983. 55-66. 14
