Kothencz Kelemen: A berekeresztúri református egyházközség működése a XVI-XIX. században - Libelli Transsilvanici 2. (Kecskemét, 2007)
Az egyházközség ingó és ingatlan javai
Kavics értékesítése 1878 őszén a magyarosi Tőkés Albert kéréssel fordult a berekeresztúri megye elöljáróságához. Szüksége volt 20-30 „halom” kavicsra. Tudomása szerint „azon kavits halmokat a ’ B. Keresztúri Megye keljén Lodáng nevű heljen a ’ patak mentében lehetne megtalálni, s hogy ha szíveskedik az írt Elöljáróság annak kihordását meg engedni, a’ kavits halmok árát azonnal kész pénzben le fogja fizetni". Májai Mihály megyebíró összehívta a presbitériumot és egyetértőleg aként határoztak, hogy a kérelmező személynek a kavicshordást csak akkor engedik meg, ha a helyet megvizsgálva, a hordásból semmi kára nem lesz az eklézsiának, és csak a megállapított mennyiségű kavicsot szállíthatja el.249 Karitatív adomány Időnként Berekeresztúr megyéje különféle karitatív adományokkal segélyezett bizonyos intézményeket. Az egyik 1881 őszén tartott presbiteri ülésen felmerült ,,a’ Májai Ev. ref megye tornyába harang ülésnek való cserefa segedelmezés”, és a „Seprödi Ev. ref. leány megyébe építendő iskola házhoz megkívántato talpnak való cserefa kérése A májai harang üléshez egy három öles cserefát, vagyis tölgyfát a seprődi iskola építéséhez pedig egy szálat szavaztak meg „melyből 4 lábfa kitelhessen". A fákat a megyebíró jelölte ki néhány presbiterrel, majd a fák ágait a berekeresztúri iskola számára behordták a „ cserefák vágatásakor töstént ”.240 Pénzkölcsön az egyháztagoknak A berekeresztúri egyházközség rendszeresen adott változó mértékű kamatfizetés terhe mellett készpénzes kölcsönt híveinek. Erre a célra a megyebíró külön jegyzőkönyvet vezetett, melyről fentebb már szóltunk.241 Amennyiben a hitelt felvevők vállalt kötelezettségeiknek nem tettek eleget, a megyebíró a falusi igazgatás felé továbbította az ügyet. Erről árulkodik az 1877. október 22-i bejegyezés, miszerint „az adosok a’ falu székén leendő béperlése a’ Megyebíro a[tyánkfi]ának hivatalos köteleségévé tétetik. " 242 Az egyházi ingatlanok biztosítása A berekeresztúri egyházközség már a XIX. század harmadik negyedétől biztosította nagyobb értékű egyházi ingatlanjait. A presbiteri jegyzőkönyvben olvasható az alábbi 1876. május 12-én kelt bejegyzés: „Maros széki kölcsönös tűz kár- mentesíttő társaság ... a’ Templom és torony s három harang 550frtig — papi épületek 250frtig a ’ mesteri épületek 100 frtig összesen 900frtig biztosíttassék. " 243 2,9 BEKEPI. PJ. 1856-1892. 87. p., 1878. november3. 2411 BEKEPI. PJ. 1856-1892. 103. p., 1881. szeptember 11. 241 BEKEPI. Jkv. 1751-1828. 242 BEKEPI. PJ. 1856-1892. 81. p. 243 BEKEPI. PJ. 1856-1892. 73. p. 52
