Kothencz Kelemen: A berekeresztúri református egyházközség működése a XVI-XIX. században - Libelli Transsilvanici 2. (Kecskemét, 2007)
Gazdálkodás az egyházközség földjein
1883 júniusában egy esperesi körlevél folyományaként megtörtént „a’ megye elérhető jovai tűzkára megbetslése". A templomot és a torony fedelét 500 forintra becsülték. A papi telken található épületek becsértéke a következő volt: ház 150 forint, csűr 35 forint, gabonás 30 forint, marhapajta 50 forint, sertés pajta eresszel 15 forint, sütőház 7 forint, sertés hizlaló ol 5 forint. A mesteri telek épületeit az alábbi értékekkel jegyezték fel: ház 200 forint, csűr 20 forint, iskola ház 40 forint, sertés pajta és ól 10 forint. Mindezek összértéke 1062 forintot képviselt.244 GAZDÁLKODÁS AZ EGYHÁZKÖZSÉG FÖLDJEIN A berekeresztúri református egyházközség birtokát a XIX. század második felében 48 hold 600 I öl nagyságú földterület alkotta. Ebből a lelkész használhatott egy 1010 Dőlés telket, 14 hold 485 Dől szántóföldet, 3 hold 1465 Dől kaszálót, 1205 Dől kertet, 231 Göl szőllőt, és hasznavehetetlen volt egy 94 Dőlés vízállásos terület. A tanító telke 435 L öl nagyságú volt, emellett művelhetett 7 hold 1226 Dől szántót, 4 hold 459 Dől kaszálót, 582 L öl kertet, 154 L öl szőllőt, és amit nem tudott használni 660 ILöl. Ezeken kívül a „Megye részére”, gazdálkodásra maradt 5 hold 1462 í öl szántóföld, 6 hold erdő, 2 hold legelő, 400 í öl gyümölcsfaiskola, 372 Dől templom, templomkert és 1560 Llöl temető.245 Határok, halmok, kövek A partyalis sinodus kötelezően előírta, hogy az egyházi tulajdonban lévő, a pap és a tanító által használt földek ,, minden évbe visgáltassanak meg és 3 évek alatt Conscriptio szerint készülyön kigödrözés és kövezés. ” 246 A határszemle nem kötődött szigorú időponthoz. Tavaszra, őszre és télre is időzíthették. 1868 tavaszán úgy döntöttek, hogy a megye földjeinek szemrevételezését április 3-án az összes presbiter jelenlétében ejtsék meg.247 A három év múlva esedékes vizsgálatra két napot, november 24 és 25-ét tűzték ki.248 249 A nevezetes esemény népes embersereg határba történő kivonulását jelentette. Bizonyára közöttük volt a lelkész, a megyebíró, a megye jegyzője és a hangadóbb presbiterek. A határjárásoknak a megyebírói számadásokban is nyoma maradt. Az 1878-as esztendő kiadásai közé például azt írta az egyházközség gondnoka, hogy „A ’ pottyoni mesteri föld ki járása alkalmával !7 egyénre költöttem ” 1 forintot.24 ’ A határjáráskor számbavettek minden határhalmot, melyeket szükség szerint megújítottak. Ilyenkor nemcsak az egyházi szántókat, hanem az erdőket is útbaejtették. Az erdő megtekintése kínálta az alkalmat, hogy néhány szál vágni való fa gazdára találjon. 1877 februárjában ,,a' Megye erdei határ halmai kijárásakor” Gergely Lajosnak eladtak 4 szál tölgyfát 4 forint 53 krajcárért, Kosa Péternek egy 244 BEKEPI. PJ. 1856-1892. 109. p„ 1883. június 9. 245 BEKEPI. PJ. 1856-1892. A kimutatást a presbiteri jegyzőkönyv hátsó borítójúnk belső oldalára jegyezték fel. 244> BEKEPI. PJ. 1856-1892. 15. p., 1863. december 5. 247 BEKEPI. PJ. 1856-1892. 32. p., 1868. március 27. 248 BEKEPI. PJ. 1856-1892. 51. p., 1871. november21. 249 EREMVIGY. Ek. ir. 1879. március 5. 53
