Kothencz Kelemen: A berekeresztúri református egyházközség működése a XVI-XIX. században - Libelli Transsilvanici 2. (Kecskemét, 2007)

Az egyházközség ingó és ingatlan javai

sorokkal” (2 ft. 52 kr.), Tőkés Mózes „Egy simpla ajtó párkány os bérlései183 zárral sorokk" (1 ft. 69 kr.), Veress József „Egy otska bérlet ajtó zárral sorokkal” (1 ft. 53 kr.), Májlát István „Egy simpla ros ajtó" (25 kr.), Kosa Zsigmond „Három üveg ablak tokostol rámástol" (6 ft. 99 kr.), Nagy János „Egy pajtába való üveg rámás kis ablak Nagy János" (20 kr.).

Az új tanítói ház felépítését követően, rövid idő elteltével főzésre is alkamas tüzelőberendezés beszerzése vált szükségessé. 1879. október 24-én döntött úgy a presbitérium, hogy „Egy tisztességes tüzelő platen megvételére és fel állítására megye bírák fel hatalmaztatnak egyszer s mind az iskolába a gyermekek fel szollí- tassanak az Iskolaház jo karba hozatala kötelesek legyenek. " 184

1880-ban, a tél közeledtével a tanítói ház erősen füstölgő kemencéjét újból rakatta az egyház. A munkára Kálai Sándor kőművest fogadták meg 1 forint 20 krajcár készpénzfizetés és „illő élelem és ital adása mellett.” A mester időre és megfelelő munkával elkészítette az első szobába a „kementzét” és egy „platen”-t, ezért 40 krajcárral megtoldották fizetését. A megye 80 krajcárt költött a „platten eleibe egy vas pánf’-ra, 30-at a „nagy házba lévő kementze alá egy rúd vas vég”-re, „a meg volt vas rekesz tartónak laposra lett veretéséért” pedig 20-at a „kementze rakó mester ember élelmére két liter s egy fertály pálinka segíttségekkel”.185

Gyümölcsfák, faiskola

1869 januárjában számba vették és megbecsülték a tanító telkén lévő gyümölcsfákat, szőlőtőkéket. Alább betűhíven felsoroljuk ezeket (zárójelben a fák becsült értéke látható):

„ 1 darab muskotály körve fa oltovány” (5 krajcár), „egy almafa oltovány” (2 krajcár), „egy király almafa oltovány" (5 krajcár), „egy fekete körvefa oltovány" (10 krajcár), „a’ ház felső végénél egy körvefa oltovány" (50 krajcár), „Clasis előtt egy körvefa oltovány" (1 forint), „a’ Clasis hátulso végébe egy buni almafa oltovány” (50 krajcár), „tovább egy moskotály buzavel érő körvefa" (10 krajcár), „ismét egy árpás édes almafa oltovány" (40 krajcár), „ egy zöld almafa” (2 forint), „két eperfa” (40 krajcár), „ 10 szál baratzkfa” (1 forint), „ 170 szál szilva fa”, „ 136 tő szőllő”, és „egy diófa" (10 krajcár).186 Látjuk, hogy a fenti gyümölcsfák kizárólag vad alanyba oltott növények.

A berekeresztúri református eklézsia a községi vezetéssel való egyeztetés után 1868 tavaszán az iskolások részére „oltoványos hely”-et jelölt ki. Ezt az egyházközségi jegyzőkönyvben is rögzítették: „a' Czinterem háta meget lévő bokros hely a' Szőllő gyepűig 9 öl szélességbe 11 öl hosszúságba és azon belől a ’ Szőllők lábján elé nyúló régi Magyar or a járó ut helytől felyül keleti végén 13 ‘A öl 37 öl hosszúságba alól a’ Czinteremtől kezdve a’ temető oldala mellett 13 öl között lévő hely örökre ki szakasztatott és az oltoványos iskola bekeríttésére által adatott az Ev. ref. Megye kezelésére" .l87

183 Szabó T. Attila Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárának I. kötetében a bérlézet szó ajtóbéllet jelentésű. SZT 1. 818.

184 BEKEPI. PJ. 1856-1892. 93. p.

185 BEKEPI. PJ. 1856-1892. 99. p., 1880. november 12.; 1880. november 15.

186 BEKEPI. PJ. 1856-1892. 38. p., 1869. január 8. Feljegyeztek még „115 szőllő karo”-t is.

187 BEKEPI. PJ. 1856-1892. 33. p., 1868. március 32.

43