Kothencz Kelemen: A berekeresztúri református egyházközség működése a XVI-XIX. században - Libelli Transsilvanici 2. (Kecskemét, 2007)
Az egyházközség ingó és ingatlan javai
1869 januárjában újabb földterület „ az Iskola számára nagy hegy alatt gyümölts iskolának 460 □ öl ki szakasztott", melyhez még ,,a’ Czinterem túlsó szegeiéiig a’ Kosa István gyümöltsössetől 13 öl - a' Czinterem mellett 10. öl a’ Czinterem déli vonal szegele ti tői 19 öl fel a’ Kosa István szi/vássáig — onnan ki a’ Kosa István gyümöltsösse mellett 13 öl melyet Iskolás gyermekek oltoványozásának rendeltek" 1869 tavaszán ,,az Iskolás gyermekek számára szánt oltoványosnak való hely fel kapáltatott - az oldal fele részébe szőllővel bé ültetett és ki karoztatott fel is kö- löztetett. Ugyan ez alkalommal az oltovány iskola hely magyaroval bé ültetés és kapa mívelés alá árverés uttyán többet ígérő Varga Ignatz 16 xrokért. " 188 189 Az iskolaépület A presbiteri jegyzőkönyvben az iskolai berendezésről az első adatot 1862. október 19-ről ismerjük. Akkor jegyezték fel, hogy ..Az oskola házban az ülőszékek és iro asztal készíttessenek el czélszerüen, úgy a ’ tüzelő is igazíttasson meg. ” 190 A berekeresztúri iskola épülete a XIX. század közepére, rossz állapota miatt rászolgált a renoválásra. „Az Iskola ház fel építtésére Béréi if. Tőkés Samuel megfogadtatott 6. for. o. e. ígértetvén melléje 2 kupa pálinka melyért köteles Cserép fedél alá padlazattal a’ bé kertelésig el készítteni. ” - írták a jegyzőkönyvbe 1866. augusztus 27- én.191 192 193 Bár „építés”-ről szól a forrás, ez valószínűleg csak nagyobb javítási munkát jelentett. Egyrészt 6 forintból akkoriban nem lehetett új épületet felhúzni, másrészt, mint később látjuk, a vállalkozó viszonylag rövid idő alatt végzett a munkával. Egy valóban új iskola építése csak a XIX. század végén valósult meg a településen. Az 1866-os munkálatoknál a ház megvályogolására a nyárádandrásfalvi Szabó Pétert fogadta meg a megye. A munkáért ígért neki 2 osztrák forintot és 33 krajcárt, emellett „tisztességes élelmezést és két kupa pálinkát, - s’ a' munka végeztével egy kenyeret, melyért tartozik a ’ meg határozott időben a ’ munkát betsületesen véghez vinni 1 ujj forint kötés terhe alatt”}92 Az iskolaépület faszerkezete 1866. szeptember közepére elkészült, utána bízták meg a ház ajtói, ablakai elkészítésével magyarosi Tőkés Jánost. Az asztalos mester 5 osztrák forintért elvállalta a munkát, melyhez a „ Megye adván hozzá minden némű anyagokat" .m A ház fűtését csak a következő télre tudták megoldani. Az 1867. november 24-i ülésen mondta el a megyebíró, hogy „a’ Keresztúri iskola házba egy melegítő kementze szükségeltetik próbálta is MVásárhelyt egy vasas boltba venni de kürtőjivel együtt 17. osztr. for. alatt nem lehet megvásárolni", majd feltette a kérdést „ valyon ezt vegye é meg v[agy] pedig kályha kementzét szerezzen Hosszas tanakodás után nagyvonalú döntés született: „Ámbár sokba kerül az értz kementze mindaz- által mivel állandóbb, és czélszerűbb vásároljon értz kementzét. ” 194 188 BEKEPI. PJ. 1856-1892. 38-39. p„ 1869. január 8.; 1869. január 16. 189 BEKEPI. PJ. 1856-1892. 40-41. p., 1869. április 2. 190 BEKEPI. PJ. 1856-1892. 11. p. 191 BEKEPI. PJ. 1856-1892. 26. p. 192 BEKEPI. PJ. 1856-1892. 27. p., 1866. szeptember 1. 193 BEKEPI, PJ. 1856-1892. 28. p., 1866. november 13. 194 BEKEPI. PJ. 1856-1892. 30. p. 44
