Szabó Pál: Életutam - A Kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei. Új sorozat 1. (Kecskemét, 2009)

Szabó Pál: Életutam. Első rész

Én világéletemben nagy szervező voltam. Én szerveztem az érettségi találko­zókat. Mint mondtam a tíz éves találkozónkra Londonból küldött levelet. Itt még csaknem teljes létszámban megvolt az osztály. Ha jól emlékszem csak Bartha Elemér hiányzott közülünk, aki a repülőknél szolgált és szolgálat közben, nem tudom milyen körülmények között hunyt el. Nem jöttek a találkozóra a tiszántúli volt osztálytársaim, akik a III. évfolyamba jöttek át Szolnokról és már nem kö­tődtek igazán hozzánk. Az ötvenéves találkozót szerveztem 1977-ben, májusban. A Pesten lakó Vi­rányi Lacikától kaptam meg Tötössy és Berg Sanyi düsseldorfi címét. Felvettem velük a kapcsolatot, de Pista csak júliusban jött haza. Berg Sándor, magyarosított neve Berkes Sándor. Berkes Sanyi jelentette, hogy egészségi állapota miatt nem tud jönni. Később írta nekem, hogy jön „haza” és a Kelenföldi állomásról fog ne­kem telefonálni. Indulása előtt szívinfarktust kapott és Düsseldorfban elhunyt. Mint említettem Tötössy júliusban jött és az ő részvételével megtartottuk a második 50 éves találkozót. De ekkor már csak öten voltunk jelen. A tanárok közül kifelejtettem Tímár Mihály tanár urat, amit most tisztelettel pótolok. Elővettem az érettségi alkalmával kötött „Baráti Szerződést” és Berkes Sanyi eredeti neve Berger Sándor volt. De volt az osztályban egy Klein Sándor is, aki tiszántúli volt, így nem volt jelen a találkozón. A baráti szerződésen látom, hogy 35-en érettségiztünk. A tíz éves találkozón 19-en vettünk részt. Jókai utcai iskolánkat közben lebontották és a Petőfi utcai iskolában gyűltünk össze. Ma már ez az iskola sincs meg, mert a város régi tör­ténelmi jellegű utcáit, mint a Batthyány, Kisfaludy, Dobó István és Petőfi utcákat lebontották és építették helyükbe a 9, 10 emeletes betonkolosszusokat. Eltűnt a város egyik, legszebb épületeket magába foglaló városrésze. Visszatérek Tötössy Pistával kötött barátságunkra. Tehát 1977-ben Pestre ér­kezett Pista. Telefonon megbeszéltünk másnapi találkozót. A Vígszínház mögött egy kis étteremben várt rám Schwarcz Miklós barátjával. Bemutatkoztunk egy­másnak, hiszen ötven éve nem láttuk egymást. Idegenek voltunk egymásnak. Az ebédet feszültségek mellett fogyasztottuk, de kezdtünk felmelegedni, úgy hogy ebéd után gyalog sétáltunk a Váczi utcáig, ahol lakott a nagynénjénél és ahova később én is többször betértem Pista jövetelekor. Meghívtam Pistát másnapra hozzánk Kecskemétre. Le is jött Schwarcz Miklós barátjával, aki alattunk egy évvel érettségizett a Kereskedelmiben. Sárikám uzsonnával várta őket. Most jut eszembe, Miklós lehozta a szép, elvált asszony barátnőjét is. Jó barátságot kötöttünk. Annyira jó barátok lettünk, hogy Pista minden következő évben meghívott Siófokra. Megosztottuk a két­ágyas szobát. Minden esetben Siófokon volt Pista unokahúga barátnőjével. Ok a Hungáriában laktak. Együtt fürdőztünk egy-egy hétig. Utána Pista mindig hoz­zánk jött 5-6 napra, utána Pestre, ahol Sárikámmal gyakran felkerestük és több­ször együtt ebédeltünk. 18

Next

/
Thumbnails
Contents