Szabó Pál: Életutam - A Kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei. Új sorozat 1. (Kecskemét, 2009)

Szabó Pál: Életutam. Második rész

volt hadifogolytársam is a többek között. A Jubileumi Évkönyvben szerepel dr. Hajnóczy Iván volt igazgató és dr. Vöröss József tanár úr fényképe is. Vöröss Jóska bácsi egyben a Fehér Sirály cserkészcsapat parancsnoka is volt. A Jubi­leumi díszünnepségen jelen volt dr. Szécsi Gábor polgármester úr és neje, aki egyben zászlóanya is volt és ö kötötte fel a zászlóra az első szalagot. Jelen volt még dr. Sárközy István alpolgármester úr is. A díszünnepség maradandó emléket hagyott a jelenlévők, nevezetesen a mai diákok és diáklányok, a szépszámú vendégek és nem utolsó sorban az Öregdiák­ok Szövetsége jelenlevő tagjai lelkében. Az ünnepség a Himnusz eléneklésével kezdődött és a Szózat éneklésével zárult. Varga Józsi és Gyula bácsi Édesapámnak unokatestvérei voltak Varga Józsi és Varga Gyula bácsi. Józsi bá­csiék a Jókai utcában laktak a gyógyszertárral szemben lévő házban, melyben sok lakó volt. Ők bent az udvarban laktak jobbra. Gyerekkoromban sokszor voltam náluk. Józsi bácsiéknak három lányuk volt, Ottika, Iduska és Irénke. Irénke velem egykorú volt, Ottikáék korosabbak voltak. Ottika és Iduska Mamukámnál tanultak varmi és sokáig dolgoztak Mamukám varrodájában. Egyikőjük sem ment férjhez. Varga Gyula bácsiéknak két lányuk és egy fiuk volt. Mária, Vilmike és Gyu­la. Gyula a nyomdászatot tanulta Édesapám mellett. Legénykorában a Rész­vénynyomdában dolgozott, majd bekerült az irodába és a Kecskeméti Lapokat adminisztrálta. Ő tartotta nyilván az előfizetőket, felvette a hirdetéseket. Korábban azt írtam, hogy az első világháború után Varga Ottika osztotta az étkezési jegyeket. Tévedtem. Azt Varga Vilmácska osztotta, nem Ottika. De ak­kor nem jutott Vilmácska neve eszembe. Varga Józsi bácsi kőműves mester, Gyula bácsi ácsmester volt. 1914-ben ők cserélték fel a nádtetőt házunkról és ők cserepezték be. A padlásban kb. 70 cm magas téglafalat raktak a tartófalakra azon szándékkal, hogy valamikor a geren­dákat fel lehessen cserélni sima mennyezettel. Ez szerencsére nem következett be. Ma a régi öreg parasztház műemléknek számít. Farkas Gábor azt mondta a közelmúltban, hogy ehhez a házhoz nem szabad hozzányúlni. Ez így a gerendák­kal együtt értékes és hagyományos. Farkas Gábor Ybl-díjas építőmérnök, neje Bóna Editke. Sárikám unokahúga. Tehenek a környékünkön Kecskemét a múlt időben, az én gyermekkoromban, mezőváros volt. A földbirto­kosoknak bent a városban is volt házuk, a család bent lakott a családi házban. De 148

Next

/
Thumbnails
Contents