Szabó Pál: Életutam - A Kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei. Új sorozat 1. (Kecskemét, 2009)
Szabó Pál: Életutam. Második rész
tehén minden családnál volt. Azok látták el a családot tejjel, amiből túrót vagy sajtot készített a gazdasszony vagy a szakácsné. Ilyen házaik voltak a következőknek: a Liliom utcában Győrfíy Balázs bácsiék, Sváb Kovács Istvánék, Nagy Lászlóék, a Klapka utcában Losonciék, Domjánék és Lipócziék. Kora reggelenként a csordás fújta a tehénszarvból készített dudát és hívta a teheneket, hogy menjenek ki a nyomásra, a legelőre. A dudaszóra nyíltak a kapuk és jöttek ki rajtuk a tehenek. Beálltak a sorba és a Bem utcában és a vasúton átmenve mentek ki a nyomásra. Estefelé úgyszintén nyíltak a kapuk és várták a gazdák a teheneket haza. És mit ad Isten? Minden tehén megtalálta azt a kaput, amelyen neki be kellett mennie. Egyik sem tévesztette el a kaput. A gazdasszonyok, vagy a cselédlányok megfejték a teheneket. A Győrfíy bácsiéktól mi is kaptuk a friss tejet. Nekünk sok kellett, mert mi sokan voltunk. Hat gyerek, két nagymama és a szülők, a kis cselédlányunkon kívül. Győrfíy bácsi és Jucika néni olyanok voltak hozzánk gyerekekhez, mintha ők lettek volna a nagyszüleink. Gyermekeink náluk voltak, amíg mi dolgozni voltunk. A mi szüretünk Említettem a Muraközy Imre bácsival kapcsolatban, hogy a Boldog utca 7. számú Muraközy féle házat Imre bácsitól a bíróság Mamukámnak ítélte, a kifizetett sok adósság és perköltség ellenében. A Boldog utca 7. számú házban hét lakó volt. Éveken keresztül én voltam a háznak a zárgondnoka. Én szedtem a lakóktól a lakbért, befizettem az adót és a maradvány ment az adósság törlesztésére. 1941-ben Mamukám eladta a Boldog utcai házat Csapó Kálmánnak. A ház árán egy hold szőlőt vettünk Miklóstelepen. Nagyon jó termőszőlő volt rajta, úgy hogy 1941-ben már mi is szüreteltünk. 1942. és 1943. években, amikor még itthon voltam katonáéktól, nagyon jó hangulatú szüreteket rendeztünk. Kint voltak a szüreten Kecskés Árpiék is. Amíg én és Pista öcsém katonák voltunk, sőt én három évig hadifogságban voltam, addig Imre bátyám intézte a szüreteket. Hadifogságból, 1948 májusában hazatérésem után, újra az én nyakamba szakadt a szőlővel kapcsolatos minden munka. Nyitás, permetezés, kapálás stb. stb. A permetezőanyag beszerzése és kiszállítása. A szőlőben egy feles volt, az végezte az egyes munkálatokat. A termés fele-fele arányban az övé volt. Én jártam kerékpárral a szőlőbe ellenőrizni a munkálatokat. Igen kedélyes hangulatú szüreteket rendeztünk. Sok fénykép van a szüretelő vendégekről. Kint voltak ismét Kecskés Árpiék, Marika lányunk barátnői, Szőcs Rudi és Icuka stb. stb. 149
