Szabó Pál: Életutam - A Kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei. Új sorozat 1. (Kecskemét, 2009)

Szabó Pál: Életutam. Második rész

tanyán, mert a cséplési munkákkal egy időben lehetett a magtárba hordani a bú­zát, rozsot, árpát. Amiket a zsákba való leeresztés után gondosan bemázsáltak, hogy tudjuk hány mázsa termett holdanként. Kecskeméti néni meg ellátta a csép­lőgép kiszolgálóit, a férfiakat és lányokat finom ebéddel, vacsorával. A 60 holdból kb. 40-45 hold volt kalászossal bevetve, volt 4-5 hold lucerna, ugyancsak 4-5 hold kapásnövény, burgonya, zöldségféle. Ezeket az adatokat emlékezetből, gondolom- ra állítottam össze. Kihagytam a megmaradt területet, mely rét és legelő volt. Szerencsésen, minden baleset nélkül sikerült a gabona betakarítása. Jó föl­dek voltak a tiszántúli feketeföldek. Jó termést is hozott. Cséplés után jött a tar­lónak a leszántása. Ez ekével történt, amit a másfél ló húzott. Bizony abban az időben minden gazdasági munkát kézi erő hozzáadásával kellett elvégezni, nem úgy, mint ma, amikor a kombájn két emberrel elvégzi az aratást és a cséplést is. A sok munka nélkül maradt mezei munkás beözönlött a városokba és gyári mun­kások lettek. Jött az ipar fejlesztése és ment a mezőgazdaság tönkretétele. De ez már az 50-es években történt. Emlékszem, egyszer libákat vittünk széleskocsival a csongrádi hetipiacra. Kecskeméti néni libákat is keltetett és nevelt. Mindez fe­lesbe ment, a bevételt fele-fele arányban osztottuk meg. Egyszer meg barackot hoztunk a kecskeméti hajnali piacra. Leszedték a ba­rackot, azt szépen ládákba csomagolták. Én is jöttem a kocsival. Úgy estefelé indultunk és hajnalra értünk Kecskemétre. El is kelt az utolsó szemig. Kecs­keméten 5-6 exportőr volt, azok vásárolták fel a nagytemplom előtti téren és a Széchenyi téren felsorakozott kocsikról a gyümölcsöt. Főleg a barackot, hogy délután 50-60 vagonban indíthassák útra a világhírű kecskeméti barackot. A nem exportképes barackot vitték a Platter konzervgyárba. Én másodikos gimnazista koromban dolgoztam is iskolai szünetben a gyárban. Élvezettel lökdöstük a sí­nen csúszó kosarakat az üstökhöz. A munkabéremről szóló szalagot nemrégen dobtam ki. Pedig ez egy dokumentum lett volna. Sajnálom, hogy kidobtam. Érettségi után elmentem katonáékhoz tiszti iskolára, és amikor leszerelés után hazajöttem, már nem volt nálunk Imre bácsi. Drága jó Édesanyám elvált tőle, mert nem győzte a perköltségeket fizetni. Nekem az élvezetes tiszántúli emlékek maradtak meg Imre bácsival kapcsolatban. Amikor elhunyt, kimentem Lakitelekre a temetésére. A bíróság Mamukámnak ítélte a Boldog utcai hét lakóval a házat, mert Mamukám igazolni tudta, hogy mennyit fizetett ki Imre bácsi helyett a peres ügyekkel kapcsolatban. Győrffy bácsiék A Liliom utca 2. szám alatt laktak Győrffy Balázs bácsiék. Balázs bácsi gondno­ka volt a református Egyháznak. Az oroszok elől ő mentette meg az úrvacsorái 143

Next

/
Thumbnails
Contents