Szabó Pál: Életutam - A Kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei. Új sorozat 1. (Kecskemét, 2009)
Szabó Pál: Életutam. Második rész
arany kelyheket, amelyeket a kemencébe rejtett el, és csak akkor vett elő, amikor már nyugodtabb volt a légkör. Az én gyermekeim többet voltak odaát a Győrffy néniéknél, mint itthon. Jucika néni és Jucika leánya nagyon szerették gyermekeinket. Ott ebédeltek, uzsonnáztak, sőt Balázs bácsi még a tanyára is kivitte őket. Babcika és én mindketten dolgoztunk, Mamukánk legtöbbször Pesten volt Mariska nővéreméknél, így aztán nem volt gond a gyerekekkel. Jó helyen voltak. Emlegetik is mind a mai napig, hogy milyen nagy szeretettel gondozták őket. Az 50-es években kitelepítették Balázs bácsiékat a lakásukból, a tyúkólba. Ott vészelték át a kommunista uralom üldözéseit egészen 56-ig, amikor visz- szaköltözhettek lakásukba, amit elhagytak a katonatisztek és a betelepített lakók. Most meg ők menekültek. Szomorú idők voltak azok. El kellett viselniük a kulákos időket. A szentkirályi birtokukat, állataikkal, felszereléseikkel együtt államosították. Kisemmizték Balázs bácsiékat mindenből. A vagyonuk bement a TSz-be. Ők pedig úgy tengődtek, ahogy tudtak, amíg jobbra nem fordult a sorsuk. Balázs bácsiék Józsi fia velem jött ki a Donhoz, ahol Józsi hősi halált halt. Később, amikor 56 után visszakapták földjeiket, akkor már Balázs fiuk gazdálkodott Szentkirályon. Balázs lett Pisti fiam keresztapja. Balázs kislányának meg Marika lányom lett a keresztanyja. Kezdett konszolidálódni a helyzet. Az idős Balázs bácsi és Jucika néni elhunytak. Balázs fiuk is 80 éven felül van, beteges, ápolásra szorul. Egy fiuk van, aki szintén Balázs és egy lányuk Bábu, akinek ma már két nagy fia van. A nagyobbikat éppen a napokban ballagtattuk a református gimnáziumból. Az én kis Andikámat meg egy hét múlva, az elmúlt szombaton ballagtattuk a Tanítóképző Főiskoláról, mely a Kaszap utcában a volt Református Tanítóképzőben volt. Balázs és felesége Juló voltak, helyesebben a mai szent napig is Marika lányom keresztszülei. Marika lányom három héttel ezelőtt volt kint náluk Szentkirályon. Két hete meg Bábu fiának ballagása alkalmával volt kint náluk Szentkirályon, kint is aludt szombaton este, és elgyönyörködött Bábunak a nagyon szép és nagy élelmiszer üzletében. Bábu férje gazdálkodik. Nagy szőlőjük, szántójuk, erdőjük van. Van rajtuk mit tenni, de szívesen csinálja. Benne van a vérében. Ez Bábu férje. Mindezekről köteteket lehetne írni. Például nem mondtam el, hogy a Muraközy Imre bácsi bérletén a Kecskeméti bácsinak volt egy gyönyörüszép pipája, hosszú szárral. Egyszer-egyszer rágyújtott Kecskeméti bácsi, ha valami ünnep volt. Nekem is ideadta egyszer, hogy szívjam. Szívtam is. De rövidesen rosszul lettem tőle. Lehet, hogy ez segített abban, hogy soha többet nem lettem dohányos. Igaz ugyan, hogy a Don partján el-elszívtam egy-egy ócska német cigarettát, de soha sem lettem szenvedélyes dohányos. Ezek voltak a Muraközy és a Győrffy családdal kapcsolatos mondókáim. 144
