Bárth János (szerk.): Ezer év a Duna-Tisza közén - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 10. (Kecskemét, 2001)
Előadások–Tanulmányok - V. Székely György: A faluhálózat kialakulása és a népesség rétegződése az Árpád-korban
jelentésű erősség a kor várépítészetének megfelelően gerendaszerkezetű foldvár volt, nevét is innen kaphatta. Már a honfoglalást megelőzően bolgár határerődítmény lehetett.5 Csongrád megye területe nyugati irányban mélyen benyúlt a Duna-Tisza közére, hozzá tartozott Kalánkőröse (a mai Nagykőrös), valamint időnként a már korábban említett Pétermonostora (a mai Bugac-Felsőmonostor). A Duna-Tisza köze déli részén, a kalocsai, majd később a bács-kalocsai egyházmegye területén a XI. század első évtizedeiben létesült Bodrog megye.6 A várkerület központja Bodrogvár volt, az egykori földvár a mai Monostorszeg területén lehetett.7 Krónikás adat szerint 1093 húsvétján itt tartózkodott és fogadott külföldi követeket Szent László király. A megye területének súlypontja főleg a Duna menti sávra esett, de időnként egészen a Tiszáig átnyúlt. Az egyházszervezet kiépítésének folyamata a Géza-kori kezdetek után István uralkodása alatt teljesedett ki. A püspökségek szervezése legkorábban a Dunántúlon, az ország nyugati felében indult meg és a folyamat fokozatosan haladt kelet felé, ahol a püspökségek az államszervező harcok sikerei nyomán birtokba vett területeken létesültek. Ebben a folyamatban közbülső helyet foglal el a kalocsai püspökség, illetve érsekség létrehozása. A Duna-Tisza közének déli részére és a Szerémség keleti felére kiterjedő kalocsai egyházmegye alapítása 1009 tájára tehető. Ebben az évben alapította István a pécsi püspökséget, melynek keleti határa a Duna volt. Az új egyházmegye - a kalocsai - megszervezése is ekkortájt történhetett, amire a két egyházmegye egymáshoz kapcsolódó védőszentje utal, ugyanis a pécsit Szent Péter, a kalocsait Szent Pál tiszteletére szentelték. Az alapítás időpontjának meghatározásán túl sokkal problematikusabb a kalocsai egyházmegye létesítési okának és érseki rangjának indoklása. Ma még nem tudunk minden kétséget kizáró választ adni arra a kérdésre, hogy miért létesült egy újabb érsekség Kalocsán, illetve ha püspökségi alapítású volt, mikor és miért emelkedett érseki rangra. Kristó Gyula feltételezése szerint a kalocsai érsekség és egyben a pécsi püspökség alapítása az egykorú forrásokban említett másik magyar nép, a fekete magyarok keresztény hitre térítésével lehet kapcsolatban.8 Az egyházmegyék szervezésének folyamata nem szűnt meg a szent király halála után sem. Valamikor a XI. század közepe után, Géza herceg korában fejeződött be a váci püspökség Péter király által elindított megszervezése, melynek alapítását a hagyomány Géza és László hercegekhez kapcsolta. A váci püspökséget az 1075. évi garamszentbenedeki alapítólevélben említik először.9 A magyarországi egyházszervezet területi beosztása a középkor folyamán többször változott. Annyi bizonyos azonban, hogy a XI. század végétől a Duna-Tisza köze területe két egyházmegye, a váci és a kalocsai fennhatósága alá tartozott. A kettő közötti határ nagyjából a tájegység közepe táján húzódhatott. 5 KMTL. 154. 6 KRISTÓ Gyula 1988.451-452. 7 KMTL. 115-116. 8 KRISTÓ Gyula 2000. 11-12. 9 KOSZTA László 2001. 363-375. 22
