Bárth János (szerk.): Ezer év a Duna-Tisza közén - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 10. (Kecskemét, 2001)
Előadások–Tanulmányok - V. Székely György: A faluhálózat kialakulása és a népesség rétegződése az Árpád-korban
V. SZÉKELY GYÖRGY A FALUHÁLÓZAT KIALAKULÁSA ÉS A NÉPESSÉG RÉTEGZŐDÉSE AZ ÁRPÁD-KORBAN SZENT ISTVÁN ÁLLAM- ÉS EGYHÁZSZERVEZŐ TEVÉKENYSÉGE A X. század folyamán az új hazáját elfoglaló magyarság életében jelentős változások zajlottak le. A növekvő vagyoni differenciálódás, a hatalom koncentrálódásának folyamata nagyban hozzájárult a törzsi-nemzetségi társadalom belső válságához, melyet a kalandozó hadjáratok legfeljebb késleltetni tudtak, de megoldani nem. A fokozódó külső fenyegetettség és az erősödő belső széthúzás ellensúlyozását és felszámolását csak a fejedelemség intézményének átalakításával, egy erős központi hatalom által irányított új államszervezet tudta csak megvalósítani. Ennek megteremtése Géza fejedelem és fia, I. Szent István király nevéhez fűződik. Nemcsak a tájegység, hanem az egész ország történetére nézve korszakos, hosszú évszázadokra kiható jelentőségű volt Szent István állam- és egyházszervező tevékenysége, a vármegyerendszer létrehozása és az egyházszervezet kiépítése. A Duna-Tisza közének területe a világi közigazgatás szempontjából az Árpádkorban több vármegye között oszlott meg. A Duna-menti sáv a homokhátságon benyúlva egészen Kerekegyháza és Ágasegyháza környékéig Fejér megyéhez tartozott. Abban azonban megoszlanak a vélemények, hogy Fejér megye a kezdeti időszakban, tehát az 1009 körüli megszervezés idején már magába foglalta-e a Dunától keletre eső részeket, a későbbi Solt-szék területét, vagy pedig csak később terjedt ki erre a területre Fejér megye joghatósága. Györffy György szerint István király az ezredforduló táján jelölte ki Fehérvárt a megye központjának és az ekkor hozzárendelt területekkel együtt ekkor nyerte el a megye sajátos kétparti alakját. A második érseki székhely, Kalocsa és a királyi székhely, Fehérvár szoros kapcsolatát a Duna bal partjára átnyúló megye erősítette.1 Györffy György véleményével szemben Kristó Gyula úgy véli, hogy Fejér megye eredetileg, tehát a XI. század elején még csak a Duna jobb partján terült el, míg a Duna másik partjára csak a fehérvári várhoz tartozó különféle jogállású elemek (várnépek, várjobbágyok) keleti irányú terjeszkedése és területszerzése során a későbbiekben terjedt ki fennhatósága.1 2 3 4 A megyei keleti irányú kiterjedését jelzi, hogy egy oklevél tanúsága szerint a mai Bugac területén lévő Alsó- és Felsőmonostor, az egykori Pétermonostora és Pálmonostora is egy időben még Fejér megyéhez tartozott.3 A Duna-Tisza köze középső részén, a Homokhátságon találkozott Fejér és Csongrád megye határa. Kristó Gyula álláspontja szerint a Tisza mindkét partján elterülő Csongrád megye előzménye a csongrádi várkerület István uralkodásának végén, az 1030-as-1040-es években jöhetett létre.4 Az ispáni székhely a csongrádi vár volt, melynek helye ma már csak feltételesen lokalizálható. A szláv eredetű, ’fekete vár’ 1 GYÖRFFY György 1987. 326. 2 KRISTÓ Gyula 1988. 244-247. 3 GYÖRFFY György 1963. 883., 899. 4 KRISTÓ Gyula 1988. 440-441. 21
