Bárth János (szerk.): Ezer év a Duna-Tisza közén - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 10. (Kecskemét, 2001)
Korreferátumok–Közlemények - Romsics Imre: Egy pásztorcsalád vándorlása a Kalocsai Sárközben
ROMSICS IMRE EGY PÁSZTORCSALÁD VÁNDORLÁSA A KALOCSAI SÁRKÖZBEN Közhelyként és pongyolán hangzik, mégis azt kell mondanunk, hogy a történelem az elemi kiscsaládok történetének összessége. Ebből a megfontolásból tesszük, hogy a címben jelzett témánkat egyetlen kiscsalád, az 1908. augusztus 1-én született Bényi János juhász-családjának történetén keresztül vizsgáljuk.1 Miért választottuk e kiscsaládot Homokmégyről, a valamikori kalocsai szállásról? Azért, mert a történeti Kalocsa őrjegi legelőinek legnagyobb része az 1898. január 1-én önálló közigazgatási egységgé vált Homokmégyhez tartozik. A környező homokhátsági területek lakói Második Hortobágyik nevezték az Őrjeg hatalmas legelőit. Az őrjegi legelők mellett bőven állt egyéb legelő is a pásztorok rendelkezésére, így e vidék messziről is vonzotta az amúgy is migráló pásztorcsaládokat. A Bényi család története jellemző és tipikus példája a migráló pásztortársadalomnak. A feltérképezhető családtörténet előtt, kissé hosszas bevezetőként vizsgáljuk meg azt, hogy milyen lehetőségek vonzották a Bényieket a kalocsai határba, Alsómégyre, legvégül Homokmégyre. JUHLEGELŐK A XIX. században és a XX. század elején végzett lecsapolásokig jó minőségű legelőkből állt Homokmégy határának jelentős része,1 2 legnagyobbak a keleti határ Őrjeg melletti területein. Az 1929-ben befejezett Duna-völgyi főcsatorna teljesen megváltoztatta a táj képét.3 4 Eltűntek a régi növénytársulások, a terület egy része már csak juhlegeltetésre lett alkalmas. Bényi János az ezt megelőző időkről a következőket mondta: A Bágér* ékészűte élőt az Őrjegöt sokszó mögnyomta a víz, sokszó sík víz vöt. Akó nem vöt ulyan, hogy egész évbe nem vöt eső. Egy híd vót körösztíí a Hatvan hódasná. Hajlós híd vót a neve, lé vót a közepe hajúvá. Anyi víz vót, hogy a gatyát fő kölöt tűrni, mer a hídon is víz vót. A Hoszi tőtés is sokszó járhatatlan vót. A Hoszi tőtésön mög a Gyulaji úton jártunk át, de ha a Gaszler vőgy is tele vót, akó a Humokmégyi Őrjeg partyai felé ki kölöt térni. E sok víz dús füvű legelőket táplált. A táj kiszárítása után az északi szállások területén szikes legelők maradtak vissza,5 Homok- mégyen pedig rosszabbak, mint a lecsapolás előttiek. Ezzel a folyamattal emelkedett meg a Kalocsai Sárköz Őrjeg melletti településein, így többek között Alsómégyen - az Őrjeg szélére épített szállás - is a juhászok száma, akik közelebbi-távolabbi tájakról települtek ide. 1 Bényi János részletes életrajzát lásd ROMSICS Imre 1992. 2 BÁRTH János 1975. 48-55., ROMSICS Imre 1987. 29-46. 3 ROMSICS Imre 1987. 57. 4 Értsd, Duna-völgyi főcsatorna. 5 Értsd, Szakmar és a hozzácsatolt szállások. 111
