Bereznai Zsuzsanna (szerk.): A félegyházi mesekirály - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 9. (Kecskemét, 1999)
A félegyházi mesekirály, Seres József parasztgazda meséi - 7. Tréfák, trufák, anekdoták
Elhatározták, hogy volt nekik egy jó nagy gyümölcsös kertjük, benne egy hatalmas, lombos, nagy diófa, ilyenkor tele levéllel, a legszebb idő tájban. A gazdasszony tudott fát mászni. Elhatározta, hogy ő felmászik a diófára, a legsűrűbb lombok közt elrejtőzik, oszt majd megszólal a kakukk. Ő meg küldje el Jánost. A gazda küldje el Jánost! Fizess neki, amennyit csak akar! Csak menjen, csak menjen el a háztól! Elegünk van Jánossal! Szól ám a kakukk, fönn a diófán:- Kakukk, kakukk, kakukk... Hallgatja a gazda, hallgatja János is. Azt mondja a gazda:- Na, János, megszólalt a kakukk! Kitelt az esztendő. Szedd a gúnyádat oszt mehetsz...- Gazduram - azt mondja -, de milyen az a kakukk? Életemben nem láttam kakukkot.- Ne törődj te azzal, csak szedd a gúnyádat, oszt menj, ahová akarsz! Elég volt ebből ennyi!- Hát, én megnézem... - azt mondja - azt a kakukkmadarat... Kiment János a kertbe.- Nekem nem parancsol a gazda. Letelt az esztendő, a madarat megnézem. El kezdte görönccsel hajigálni, a legsűrűbbeket. Jól bírt dobni a János, jól célzott, mert gyanította, hogy ott van a kakukk. Mert tudta ő, hogy ki kakukkok..! Hát, nem bírta leütni a görönccsel... Volt ott egy kiszáradt karó, ami már kitört a földből - vette, oszt a sűrűbe felvágta ezt az akácfa-tuskófélét. Úgy eltalálta az asszonyt, hogy leesett a fáról. Eltört az egyik lába, meg a gerince kificamodott. Jajgatott az asszony ahogy csak bírt. Hogyne jajgatott volna, mikor eltört keze- lába... Már nem a keze, hanem a gerince. Ott a földön jajgatott, János meg nézi a kakukkot.- Szabad a gazda! Erre, János, meg ez, meg az...!- Hát, nem mondtam, hogy kitelt az esztendő?- Mondta, gazduram, de énnekem már nem parancsol! Nem haragszik tán?- Dehogynem! Az anyádba...! Elkapta János, a bicskát ki...! Az embernek az orrát meg levágta simára... Az asszony meg ott jajgatott a földön. Az ember meg ráborult, folyt a vér... Akkor elment János. Ez a mese eddig volt! Aki nem hiszi, járjon utána...! * 93
