Bereznai Zsuzsanna (szerk.): A félegyházi mesekirály - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 9. (Kecskemét, 1999)
A félegyházi mesekirály, Seres József parasztgazda meséi - 2. Tündérmesék
- Mostmár még a bivaly bikát is elviszi...! Hát, mostmár mi lesz mivelünk? Hát, mindegy! Elvitte Misi haza a sok gabonát, a bivaly bikát... Hazaért, mondja az édesanyjának:- No, édesanyám! Van mit enni! Hoztam búzát, törögetheti... Mert még akkor olyan nagy mozsárban törte a nagymama a lisztnek valót. Misi meg megnyúzta a bivalybikát. Szétszedte, megsütötte, amit kellett. A többi húsát megtöltötte kolbásznak, a faggyúját meg kisütötte. Kupa nem volt - ásott gödröt, abba beleöntötte a bivalybikának a zsírját, a faggyút. Hát, oszt akkor jól éltek, lett ám ennivaló: kolbász, hurka, sült hús. Rengeteg faggyú... Rájártak sokáig az édesanyjával. Hát, nincs olyan sok, hogy el ne fogyjon... Addig-addig, hogy elfogyott az ennivaló. Kapta magát Misi, megint elment a királyhoz: munkát kér, ha kap. Mondja, jelentkezik a királynál:- Felséges királyom! Életem-halálom kezedbe ajánlom, munkát kérnék, ha kaphatnék. Azt mondja a király:- Jó, hogy jöttél! Most nem szabadulsz meg! Olyan munkát adott neki a király, hogy ott biztos a halál... Ezt a király kitervezte. Azt mondja neki:- Jól van, Misi fiam! Nagyon jó, hogy jöttél! Nagyon kellesz. Ezelőtt száz évvel volt nekem egy Imre nevű kanászom. Kihajtotta a csürhét az erdőbe. Azóta nem hajtott be. Mennyi disznó lehet ott már...! A száz éves szaporulat! Meg az Imre bátyádról már biztos leszakadt a gatya is... Összecsomagoltatott a király egy fehér inget, egy fehér gatyát meg nagy csapat ennivalót: kenyeret, szalonnát, hagymát.- Itt van, Misi fiam, ez a csomag. Kimégy az erdőbe! Őserdő volt az, nem Tőserdő, hanem ős... Tele volt vadállattal.- Kimégy, megkeresed Imre bátyádat! Oszt mondjad neki, hogy hajtsatok be. Hát, már van ott sok disznó azóta! Misinek nem kellett egyéb, fogta a csomagot, kivitte az őserdőbe. Sétálgat, bolyong össze-vissza az őserdőben. Egyszer egy bokor alatt talál egy fekvő medvét. Őszes volt már, nagyon szürke volt. Öreg medve lehetett. Megszólítja Misi a medvét:- Hej, Imre bácsi! Hallja kend?! A medve csak:- Hmmm!- Na, ne morogják kend - azt mondja -, a király küldött. Szedjük össze a disznókat, azt üzente. Haza kell hajtani a falkát. De a medve nem mozdult. Hát, Misi aztán csak oldalba rúgta a medvét. A medve fölállt, fölágaskodott, hogy majd Misit pofon vágja. De Misi elkapta a medvének a nyakát. Rögtön beleszorította a levegőt.- Öltözködni, Imre bátyám, oszt itt a kaja... Együnk, oszt hajtsunk hazafele! Hát, persze, a medve ezt nem értette. 33