Bereznai Zsuzsanna (szerk.): A félegyházi mesekirály - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 9. (Kecskemét, 1999)
Jegyzetek a mesékhez
Seres József meséiben az elbeszélő, a leíró és a párbeszédes részek a tartalmi kívánalmaknak megfelelően követik egymást. Gyakran alkalmaz rövid, pergő párbeszédeket, azaz egyenes beszédet s függő beszédet is. Katona Imre szerint a magyar népköltészet minden műfaja tele van párbeszédekkel, így a népmese is, ez adja drámai jellegét. Ortutay Gyula a drámaiságot tartja a magyar népköltészet fő jellemzőjének.5 Voigt Vilmos nem tartja helyes megfogalmazásnak azt, hogy a magyar népmese formai elemeinek hangsúlyozásakor a dramatikusságot, azaz a tömör, párbeszédes jelleget kellene előtérbe helyezni („a párbeszédek párbeszédes formában vannak előadva”). A magyar tündérmesére az jellemző, hogy az olyan elemeket, amelyeket nem kötelező párbeszédben előadni — párbeszédben adják elő.Ez már jellemezhet egy mesehagyományt. Van olyan mesélő, aki sok párbeszédet ad elő.6 Seres József elbeszélő stílusára is jellemző mindez. Szabad függő beszéd: „Emlékezett rá, hogy a leghátsó szobában van egy rozsdás viharlámpa. Milyen jó lesz most kicserélni a jó lámpára! Jót kap érte, hogy megörül annak majd az ura!” „Fölmászott a szalmaboglya tetejére a katona, hátulról, hogy ő Szent Pétert meglesi... Úgyis meglesi!” „Könyörgött neki, hogy ne menjen. De Kasuba Kis Miklósnak csak nem volt maradása. Ő csak elmén szétnézni!” „Összehívták a tanácsot, megbeszélték, hogy valamelyik papot el kell bocsátani, mert nem bírja a falu tartani. De melyiket, de melyiket? Az öreg is nagyon jó, a fiatal is nagyon jó...” „Akkor egyszer csak hazatoppant az ember. Ó, hova dugja az asszony a papot, hova dugja az asszony a papot?” Az is előfordul, hogy a függő idézet (oratio obliqua) változik át szabad függő beszédé. Ilyenkor a gondolást, mondást jelentő igei állítmányt tartalmazó főmondatot hogy-os mellékmondat követi. Amint az összetett mondat befejeződik, kezdődik a szabad függő beszéd, mint ha folytatása lenne a függő beszédnek, amelytől alig-alig válik el:7 „Kasuba Kis Miklós mindig figyelte, hogy itt valakinek lenni köll, itt valakinek gyünni köll...! A két embert csak valaki tette tönkre...!” A mesemondó egy-egy hosszabb eseménysor elbeszélésére a rövidmondatos stílust alkalmazza, mely szintén az élőbeszéd fogalmazási módjára jellemző: „Elszegődött a gyerek megint. Hát, akkor már felnőtt ember volt. Addig-addig, hogy szolgált egy lányt. Hát, a lánynak a nyakára kötötte a pöckös kötelet. Hazavezette, elment az istállóba. Megkötötte a jászolhoz. Aztán szénát tette elébe.” Seres József kedveli a legkülönbözőbb meseformulák alkalmazását. A mesekezdés a mesezáró formulák esetén kevéssé kötődik a hagyományokhoz, sokszor el is hagyja és csak külön rákérdezésre iktatja be a mesébe. Ugyanazon mese többszöri elmondásakor nem midig ugyanazt a kezdő és záró formulát alkalmazza. 199
