Bárth János (szerk.): Tükörképek a Sugovicán - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 8. (Kecskemét, 1997)

Mészáros Ágnes: Archaikus népi gyógymódok a csávolyi bunyevácok és németek körében

szítette volna gyógyító erejét. Ezen kívül nő csak férfinak taníthatja meg. A bunyevácok és a magyarok úgy emlegetik őket, hogy a német asszonyok imádkoztak a különböző betegségekre. Torokfájásra Ginder Kati néni, sömörre Ottné Juszti néni, sebes arcra Wittner Rézi néni. Más-más imádkozott sárgaságra, szemverésre, hályogos szemre. Szembe esett tárgyat Breznovszkyné tudott kiszedni a nyelve hegyével. Az imádkozó asszonyok főleg sváb nemzetiségűek voltak. Bunyevác specialistákat csak a szemverésre való ráolvasás kapcsán és kenőasszonyokként emlegetnek. Rontások elhárítása érdekében a madarasi tudós asszonyhoz mentek legtöbbször mindkét nemzetiségbeliek.

Az egyszerűbb, gyakran előforduló bajokat a család asszonyai maguk orvosolták. Egy bunyevác asszony szerint: " Jézus sebeit is asszonyok gyógyították". Mielőtt a betegségekre térnék, a bunyevácok szépség- és egészségvarázsló előírásait ismertetem.

Nagyszombaton reggel a lányok a patakban megmosakodtak, hogy szépek, egészségesek legyenek. Virágvasárnap reggel pedig a zöld búzában mosakodtak meg, szintén azért, hogy szépek legyenek. A sváb lányok szeplősségének megelőzése érdekében akkor, amikor először fecskét láttak virágzó meggyfa alatt hemperedtek meg.

A bunyevácok és a svábok is úgy tartották baj megelőzésként, hogy Lucától karácsonyig babot nem szabad enni, mert kelésesek lesznek.

Karácsonykor a bunyevác lakosok összegyűjtötték a karácsonyi morzsát - az első falatot mindenki félre tette - a morzsát összetörték és eltették arra az esetre, ha a kisgyermeknek szájpenésze lenne. Ekkor összekeverték a morzsát zsírral, és azzal kenték be a gyermek száját. Szintén bunyevác termékenységvarázsló szokás kapcsolódik Luca naphoz. Az ólakat piszkafával megpiszkálták, hogy jól tojjanak a tyúkok.

MÁGIKUS EREDETŰ BAJOK ÉS ELLÁTÁSUK

Az irracionális eredetű és irracionális terápiával gyógyítható betegségek széles köre ismert mind a svábok, mind a bunyevácok körében. A svábok a bunyevácokat tartják babonásabbnak, a bunyevácok is azt mondták magukról, hogy ők még sokkal több mindent babonáskodtak, de a szó mágikus erejébe vetett hit mindkét nemzetiségre erősen jellemző. A németek a gyógyító gyakorlatban éltek a szó, az ima, a ráolvasás erejével. A rontókról azt mondták: "hogy nem, németek nem vótak, csak bunyevácok meg magyarok. Asszonyok vótak, egy férfi vót közöttük." Tehát a rontókat, boszorkányokat a németek is ismerték (személy szerint is, Raicsicsnét gyanúsították legtöbbször rontással).

Az átok, mint betegségokozó a bunyevácoknál ismert. Ha valaki beteg volt, köny- nyen rámondták: "Látod, megátkoztak. Ilyenek: Dögölj meg! Ne adjon az Isten szerencsét! Ne legyen gyereke! Az átok, ha fog, a beteg addig szárad, míg meg nem hal. Nem fájt semmije csak fogyott."

Boszorkányok, rontok okozhatták a rontást. A németek és a bunyevácok egyaránt ismerték a boszorkány nyomást. Svábul "hexendruch” a neve. Sváb asszony mesélte, hogy ellenszerül azt tanácsolták neki: disznótrágyát keverjen össze fokhagymával. Imádsággal is gyógyították. A németek a rontót, boszorkányt egyaránt hex-nek hívták. Hamháberné mesélte: "egy fiatal asszony férjhez ment Bácsalmásra, de nagyon rosszul élt a férjével. Valaki ajánlotta neki a madarasi tudósasszonyt. Az azt tanácsolta neki, hogy menjen haza, s a küszöbön belül talál majd valamit. Ott volt a mirtuszából egy darab elásva, átlépett rajta annak idején. Elég volt egy ilyen átlépés, de akkor már el voltak válva, úgyhogy nem is kerültek már össze”.Kérdésemre, hogy ki ásta el. azt a választ kaptam, hogy egy

24