Bárth János (szerk.): Dunáninnen-Tiszáninnen - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 7. (Kecskemét, 1995)
Bereznai Zsuzsanna: Pészachi hagyományok
BEREZNAI ZSUZSANNA PÉSZACHI HAGYOMÁNYOK 9 A zsidó népi vallásosság jelenségeinek leírásakor nem lehet a keresztény vallásokhoz kötődő folklorisztika gyakorlatát követni. Á hagyományos zsidó vallási népélet fő jellemzője az, hogy az életet a vallás egyetlen, folyamatos liturgiává alakította, a népi vallásosság szilárdan kötődik a hivatalos keretekhez. Ezért a szokások folklorisztikai leírásakor ezt a liturgikus keretet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Természetesen a liturgikus és a paralitur- gikus elemeket különválasztva kell tekinteni, noha csak együttesen lehet értelmezni. A zsidó vallás keretein belül nincsenek elválasztva a vallás hivatalos és laikus gyakorlói oly módon, mint a keresztény vallásokban. A zsidóság és a kereszténység népi.vallásossága eltérő jelleget mutat. A zsidó ünnepeknek a külső szemlélő előtt olykor misztikus világa valójában nem is áll olyan távol a mai keresztény kultúrától, mint azt időbeli és térbeli távolsága alapján gondolnánk. Az ószövetségi zsidó hagyománynak jelentős szerepe volt a kereszténység kialakulásában. A kialakuló kereszténység számos zsidó ünnepet vett át, s tartott meg a keleti és a nyugati egyházban egyaránt. Ilyen ünnep a zsidó húsvét, a Pészach is. „A Pészach nemcsak egy nagyszerű, de immár a távoli múltba vesző esemény emléke, hanem egy isteni cselekedetnek a jelenbeli, időszerű megnyilvánulása, egy olyan cselekedetnek, amelynek belső ereje mindmáig hat. Maga Isten fordul népe emlékezetéhez: a húsvéti vacsora családi rítusán és a Haggáda felolvasásán keresztül meghívja Izrael minden gyermekét, hogy élje át atyái kalandját. Mindenki átélheti a nagy eseményt, méghozzá a jelenben.”1 A Pészach ünnep niszán hó 15. napjától kezdve 8 napig tart. Az első kettő és az utolsó kettő főünnep, a négy közbülső nap pedig félünnep. Egyfelől „elkerülési ünnep”-nek nevezik, mert amikor Isten tíz csapással büntette Egyiptomban a népet, a tizedik csapás alkalmával az elsőszülöttek meghaltak, de a zsidók házait elkerülte a „halál angyala”. Másfelől a „kovásztalan kenyerek ünnepéinek is nevezik, mert az Egyiptomból való meneküléskor a zsidók a kenyértésztát keletlenül, a tüzes napon sütötték meg.2 AZ ÜNNEPI ELŐKÉSZÜLETEK A Pészachot megelőző hét ünnepre való készülődés ideje. A Pészach előtti nagy- takarítás egyben tavaszi tisztító alkalom. A vallási előírás szerint már niszán hó 14-én este, a maariv ima után, gyertyavilág 91
