Bárth János (szerk.): Dunáninnen-Tiszáninnen - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 7. (Kecskemét, 1995)

Kőhegyi Mihály: Zsidókra vonatkozó adatok a bajai ferencesek Háztörténetében

keresés ellenére - nem találták, eltejedt az a hír, hogy Paskus a Duna partján hátrahagyva ruháit és egy levelet, csalárd módon arról akarta meggyőzni a polgárokat, hogy a Dunába ölte magát. Paskus csalárdsága sokakat bajba sodort, olyanokat, akik eddig jó hírű és tisztelt emberek voltak s akik erkölcsileg nagy kárt szenvedtek; ilyenek: Sonnert, aki betegen megzavarodott lélekkel felvágta ereit és néhány nap múltán elhunyt. Koller Ágoston és Imre testvéreket bíróság elé állították és börtönre ítélték; a bajai lákarékpénztár 23 ezer forintot, és sok más magáncsalád súlyos pénzbeli veszteséget szenvedett. Ugyanezen a napon a nagyon gazdag Fischer Márk, 70 év körüli bajai zsidó, aki Paskus csalásai miatt szintén nagy károkat szenvedett, estefelé hazatért a Kügerl-házban lévő ottonába, vacsorára tejet fogyasztott, majd kissé lepihent és a nap szerencsétlen eseményein gondolkozott. 7 óra körül bizonyos Englender Samu, mélykúti zsidó mészáros, és Mák András, jankováci magyar bementek Fischer lakásába és különféle ürügyekkel beszélgettek vele - majd megkötözték és kegyetlenül megverték, hogy pénzt csikarjanak ki tőle, de a várt eredmény nélkül, mert csak 271376 forintot kényszerítettek ki bankjegyekben. Mivel pedig Fischer M. valószínűleg ismerte Engländer Samut, ezért úgy gondolták, hogy meg kell ölniök; ezt meg is kísérelték, de nem hajtották végre. Ennek a gonosztettnek a híre elterjedt az egész városban; még azon az éjszakán mindkét rablót elfogták és várják megérdemelt büntetésüket. A gyors, körültekintő és sikeres nyomozásért és a gonosztevők elfogásáért Scheibner kapitány úr kiérdemelte a magas királyi minisztérium dicséretét.

Június 13-án. Ebben a hónapban már mindenütt beszéltek a zsidók borzalmas tettéről, melyet Tisza-Eszlár községben (Észak Magyarországon) követtek el. Egy 14 éves leányt a körülmetélést végző férfi, népiesen a falu sakterja gonoszul a sémita templomba csalt, ahöl szerencsétlen személyt babonás szertartás közepette megvakította, majd megölte. Az ügy utóbb a bíróság elé került, ahol a két testvér a szülővel szemben körülményesen elmondta a gyilkos kegyetlen tettét, melyet nagyszombaton követett el.43

Az 1884. év.

Január. Ebben a hónapban Magyarország előkelőinek országgyűlése szavazattöbbséggel elvetette Tisza Kálmán miniszterelnök tervezetét, amellyel megkísérelte bevezetni a keresztények és a zsidók közötti házasságot.44 Ezen alkalommal az összes hercegek, grófok és világi előkelőségek között kiváló tudásukkal kitűntek Magyarország püspökei, akik ékesszólásukkal a legnagyobb bámulatot keltették az egész világon. A többiek közül említésre méltóan kitűntek: Schlauch Lőrinc szatmári püspök, Simor János, Magyarország prímása, esztergomi érsek, valamint Sa- massa János, egri püspök.

Június 16-a. Ezt a napot jelölték ki az országgyűlési képviselő megválasztására. A két párt közül az egyik a zsidó származású, majd evangélikus vallásra tért, független elvű, (:Függetlenségi Párt:) Helfy45 Ignácot szándékozott megválasztani; a másik rész pedig főtisztelendő Latinovits Gábor kalocsai kanonok ural. Baja népe még sohasem volt annyira felzaklatott és felizgatott, mint ezen alkalommal. Az alsóbb osztályú polgárok, az iparosok, a kereskedők és földművesek nagy része Helft Ignácot kívánta képviselőnek; a tisztviselők és velük együtt sok nemes polgár Latinovits Gábort kívánta képviselőnek. Nehogy botrány vagy zavargás támadjon, a városháza előtti téren katonaság és őrség volt készenlétben. Délután 1/2 6 óra körül a férfiak, nők, gyermekek félelmetesen nagy tömege előtt a városháza erké78