Bárth János (szerk.): Dunáninnen-Tiszáninnen - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 7. (Kecskemét, 1995)

Kőhegyi Mihály: Zsidókra vonatkozó adatok a bajai ferencesek Háztörténetében

lyéről kihirdették a szavazattöbbséget. A szavazatok többségével ez akalommal főtisztelendő Latinovits Gábor urat, konzervatív elvű férfiút (^Szabadelvű kor­mánypárti férfiú:) választották képviselőnek, aki 84 szavazattöbbséggel győzte le el­lenfelét. A kihirdetés után az ellenzék kiabálás és gyűlölködés közepette 7 óra körül oszlott szét. Az 1911. év. Március. Ez a hónap gazdag volt emlékezetre méltó dolgokban. Az elmúlt év nyarán az elöljáróság kertünk keleti részén,46 a konvent terhére, kiköveztette az utat, majd hivatalosan - december közepe táján útépítés címén - 985 koronát követelt. Mivel az útépítésből a konventnek semmi haszna nem származott, ré­szünkről jónak és igazságosnak látszott, hogy a kivetett összeg elengedéséért folya­modjunk a szenátushoz. Ezt meg is tettük. 23-án volt a város küldötteinek közgyű­lése, amelyen a mi ügyünk kedvezően dőlt el. A mi javunkra történt döntés előmozdításában leginkább kitűntek: Nagyontisztelendő Dr. Verner Adolf úr, a ciszterci rend nagygimnáziumának igazgatója, aki már az előkészítő értekezleten előkészítette az utat ehhez a döntéshez azzal az érveléssel, melyet a nagyontiszte­lendő Tamás Alajos tartományfőnök közölt vele, tudniillik: az az út, amelyet most kiköveztek, azelőtt a konvent kertjéhez tartozott, majd a kert területéből kihasítot­ták úgy, hogy a konvent az átadott részért viszonzásul egyáltalán semmit nem kapott; ennélfogva (így következtetett az érvelés) milyen megondolással lehet kö­vetelni a ferencesektől, hogy megfizessék az útépítés költségét, amely utat ők egy­kor ingyen adtak a városnak? - Nagyon kiérdemelte hálánkat a város főjegyzője is, Erdélyi Gyula úr, aki zsidó ugyan, de nemesszívűségben és az irántunk való szere- tetben felülmúlja a katolikusok egész sorát. Ide sorolom Túri Mátyás ügyvéd urat is, aki minden saját érdektől mentesen pártfogolta nemes ügyünket. - Ténylegesen tisztelnünk kell Weisz Nándor urat, a gazdasági ügyek szenátorát, aki az előzetes tanácskozáson irántunk való nemes érzülettel szépen érvelt ügyünk mellett. Külön­leges hálánkat érdemelte ki ebben az ügyben Rauschenberger városi főmérnök úr. Az 1918. év. Január hó 16-án megjelent rendházunkban a rekviráló bizottság, amely állott három echt47 zsidóból. Lefoglaltak 9 méter rozsot, melyet a házfőnök be is szállí­tott mint fölösleget, nemkülönben 10 m. csöves kukoricát.48 Az 1922. év. Június 14. A megszállás alatt szükségképpen fokozódó nélkülözést és nyomort a vagyonos polgártársaink nemes áldozatkészsége, a róm. kath. és az izr. nőegylet, valamint a Szociális Misszió Társulat enyhítette. Az 1926. év. Szeptember. Szeptember elejével megkezdődtek a rendházban a villanybevezeté­si munkálatok. Bruszt Imre vállalkozó kapta meg a bevezetést, miután az általa beadott költségvetés volt a legolcsóbb. Bár vallására zsidó, de tisztességes és elis­mert munkát végzett, mindenkinek megelégedésére. Több helyről kértünk költség- vetést de sajnos keresztényektől zsidó, zsidóktól keresztény költségvetést kaptunk. Azóta templomunk gyönyörűen meg van világítva, híveink teljes megelégedésére. 79

Next

/
Thumbnails
Contents