Bárth János (szerk.): Dunáninnen-Tiszáninnen - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 7. (Kecskemét, 1995)
Kőhegyi Mihály: Zsidókra vonatkozó adatok a bajai ferencesek Háztörténetében
san kidolgoztt beszéddel köszöntötte. Majd a legnagyobb pompával, a város előkelőinek és a bajai polgárság méltóságainak a kíséretében bevezették a városba. - (:A római katolikus:) plébánián látták vendégül és az előre kiadott program szerint először a város vezetőségét és tisztviselőit mutatták be a főispánnak - majd a római katolikus papságot és a többi felekezetét együttesen - utána a zsidó közösséget a rangidős rabbi vezetésével, végül a gimnázium, a tanítóképző, az elemi iskola tanárait stb. Este az egész várost kivilágították; este 9 órakor 100-nál több polgár égő fáklyákkal mintegy felfegyverkezve, a plébániához vonult, köztük Popovics Demetru úr halkan citerát pengetve, hogy újólag köszöntsék a főispánt.34 Az 1874. év. Február 5-e. Baján, mint szabad királyi városban először választottak elöljáróságot, méltóságos Lénárd Máté úrnak, a város főispánjának elnöklete alatt, mégpedig a következőket: Fő polgár Mester: Dr Hauszer Mór (:zsidó:). Fő jegyző: Alaga Imre - A1 jegyző: Csorba Ferenc. - Főkapitány: Albert József. - Alkapitány: Fabri Alajos. - Tanácsnokok: Hadzsics György, Raicsányi József, Reizer Antal. - Főszámvevő: id. Devics Alajos. - Ellenőr: Tomasits Lajos. - Közgyám: Bakanovics József. - Ellenőr: Czeglédy Mihály. - Pénztárnok: Horváth Samu. - Ellenőr: Katz József. - Főadószedő: Mittermann Antal. - Ellenőr: Rezi Jenő. - Irodavezető: Kanyó Jenő. - Levéltárnok: Osztroics Simon. - Orvosok: Dr. Sztrahák István és Dr. Saly Imre. Az 1875. év. Feburár 3-a. Ugyanezen a napon egy zsidó méreggel akarta megölni magát, de nem vett be eleget. Augusztus 1-je. Ugyanezen a napon reggel 4 órakor tűz keletkezett a [zsidó]35 iskola szomszédságában, amely Fiaker Sindrak házát elpusztította; istállójában négy ló megfulladt és elégett. A kocsis gondatlansága és hanyagsága okozta a tüzet, aki az égő gyertyát az istállóban hagyta. Az 1876. év. Január 26. Este 9 órakor a Kálvária-hegyi kápolna36 mögött lévő szeszgyárban tűz keletkezett, a gyár a hozzátartozó épületekkel együtt leégett; azt beszélik, hogy a gyár zsidó tulajdonosa idézte elő a tüzet. Március 3-a. A víz folyamatosan emelkedik; egy zsidó háza, mely a híd-hivatal mellett jobbra van, már öt láb magas vízben áll.37 Az 1877. év. Április 12-e. Hallatlan eset történt ma. 20 kocsiból álló vándorcigány karaván öregjei csapatuk egy tagját, mint árulót, halálra ítélték és az ítélet végrehajtását négy férfinak parancsolták meg; ezek a zsidó temető mögötti szőlőkben baltával lefejezték.38 A gyilkosság kiderülése utáni napon valamennyi cigányt elfogták és a városházán bezárták; vezetőiket, minthogy valamennyien részesei a bűntettnek, Szabadkára kísérték.39 76
