Bárth János (szerk.): Dunáninnen-Tiszáninnen - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 7. (Kecskemét, 1995)
Merk Zsuzsa: A bukovinai székelyek Bácskába telepítése az egyházi források tükrében (1941–1944)
telepek nevei annyi változáson mentek át, hogy a kapucinus atya úr visszacsatolt iratában jelzett telepek azonosítása előbb utánajárást igényelt.”12 A telepek többségénél nem lehetett egyszerűen visszaállítani a Trianon előtti magyar helységneveket, hiszen a falvak nagyrészt a két világháború között jöttek létre. A névadás elve az volt, hogy a bukovinai falunév elemeit használták fel, s így jöttek létre az András, Hadik, József és Isten elő-, illetve utótagú helynevek. Nem tudjuk, hogy maguk a székelyek nevezték-e el új lakóhelyüket, vagy talán a Telepítési Kormánybizottság változtatta-e meg a szerb elnevezéseket. íjjas József idézett jelentései azt sugallják, hogy a székelyektől származnak az elnevezések, ami érthető lenne, hiszen így teremthettek egyfajta folytonosságérzetet, otthonosságot az idegen környezetben. Nem valószínű azonban, hogy ez történt, mert egyeztetésre lett volna szükség annak érdekében, hogy azonos helynevek ne jöhessenek létre, s ez a 28 falu esetében nehéz lett volna. Valószínűbb, hogy a telepek elnevezése már adott volt a székelyek számára. A települések neveit a belügyminisztérium 1941 szeptemberében és októberében kiadott rendeletéi véglegesítették, és éppen ezek okozták a zavart, mert néhány telep nevét megváltoztatták.13 íjjas József jelentései novemberben, illetve decemberben íródtak, tehát azután, hogy hivatalosan néhány falu nevét módosították. Nem tudjuk miért volt erre szükség, hiszen azonos helységnevek nem voltak. Megpróbáltunk azonban néhány esetre magyarázatot találni. Egyetlen olyan falu van, melynél már az 1941 júliusában született egyházi kimutatás jelzi, hogy nevét megváltoztatták, mégpedig Bácshadikfalvát, Horthyvárára. Egy település nevében tehát meg kívánták örökíteni a kormányzót, s nem véletlen hogy a választás erre esett. Bácshadikfalva a második legnagyobb lélekszámú székely község, s olyan helységek közelében fekszik, mint Wekerlefalva, Tiszakálmán- falva és Tiszaistvánfalva.14 A település nagysága, valamint a dualizmus-kor miniszterelnökeiről elnevezett községek közelsége együttesen eredményezték éppen e telep nevének Horthyvárára történő megváltoztatását. (Érdekesség, hogy a mintának tartható helységnevek -falva utótagját, mintegy valamiféle értékkülönbséget hangsúlyozva, nem tartották meg, hanem a tekintélyesebb vára szó került a személynév után.) Horthy Miklós nevének megörökítését az is sugallhatta, hogy a bukovinai falvak közül hármat is (Andrásfalva, Hadikfalva, Józseffalva) olyanokról neveztek el, akik a mádéfalvi veszedelem után Moldvába menekült székelyek Bukovinába történő letelepítésében szerepet játszottak: Hadik András és II. József. A székelyek „végleges”. hazaérkezése Horthy kormányzóságának idején történt, a róla elnevezett falu szintén a telepítőnek állított emléket. Thlán ennek a legkorábbi névváltoztatásnak hatására a későbbi belügyminiszteri rendelet az összes -vára utótagú székely telep nevét megváltoztatta (Andrásvára - Andrásmező; Hadikvára - Hadiknépe; Istenvára - Istenes). A székely telepek magyar elnevezései rövid ideig voltak csak használatban, 1941májusától 1944 októberéig, ezért a későbbi, e terület helyneveit azonosító munkák készítőinek nem volt könnyű dolguk, éppen a névváltoztatás miatt. Ezért fordulhat elő, hogy bizonyos falvakat kétszer is számba vettek, míg akadnak olyanok is, amelyeket egyszer sem. Csak néhány példát emelünk ki azok közül, melyek problémát okoztak. Milica Markovié 1966-ban megjelent munkájában, mely a Vajdaság történeti-földrajzi neveit tartalmazza, külön településként kezeli a Topolyához közeli Adjisten és Isten59
