Fehér Zoltán - Fehér Anikó: Bátya népzenéje - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 6. (Kecskemét, 1993)
Bevezetés - A gyűjtés története
A Röpülj, páva népdaléneklési mozgalom hatására sikerült egy menyecske kórust létrehoznom. A bátyai népdalokat most már nemcsak iskolai énekkarom, hanem az asszonykórus is énekelte. Özv. Balogh Dánielné kórustag szinte minden próbán megtanította egy-egy dalát. A hagyomány kifogyhatatlan kincsestára volt, noha a me- nyecse kort már jócskán túlhaladta, lévén 70 év körüli. Ugyancsak jó adatközlő volt a halottvirrasztások énekese, Vida Julianna. Balogh Dánielné dalkincsét egy füzetbe is leírta. 1964-ben 14 dalt, 1965-ben kettőt küldtem az országos pályázatra. A 64-es anyagot az 1963-as öregek napján gyűjtöttem. 1971-ben a Magyar Rádió Ifjúsági Osztályának pályázatára 140 mondókából és gyermekdalból álló gyűjteményt küldtem be, amely I. díjat nyert. Bevezetőmben megemlítettem, hogy adatközlőim között ott voltak családom tagjai, apósomék, sógornőm és feleségem is. Lányaim pedig pajtásaiktól gyűjtöttek. A pályázat sikere miatt Kovács Ágnes és Derera Éva Bátyán helyszíni műsort vett fel anyagomból, amelyet a rádió két részletben sugározott. A helyszíni felvételek során újabb mondókák és dalok is előkerültek. Ugyanez történt akkor, sünikor Manga Jánost, a Rádió «Élő népdal” c. műsorának vezetőjét hívtam meg Bátyára. A helyszíni felvétel során bemutattuk a tambura bandát, s több új dallam is előkerült. A Rádió szintén két részletben mutatta be a bátyai műsort. Cserey József Kalocsai kertek alatt c. kötetében közölte a ««Nini mama” kezdetű általam gyűjtött bátyai népdalt, ami aztán egy országos hírű népzenei együttes műsorába is belekerült. A bátyai gyermekdalokról és mondókákról írtam a Forrásba egy cikket 1985-ben. (Csicsija babája) Ennek alapján a Kossuth rádióban 1987-ben kétrészes előadást tartottam Bátyai gyermekmondókák címmel. (Az adást a rádió megismételte.) Az ü- lusztrációs anyaghoz újabb adatok kerültek elő. 1989-ben a rádióműsorok hatására egy Szolnokra került bátyai asszony, Kissné Hegedűs Anna egy magnókazettát küldött a címemre, amelyen elmondja gyermekkorának élményeit, a régi bátyai népéletet sok dallal illusztrálva. A hangszeres zenélés múltjáról és szokásairól két zenekarvezetővel, Harangozó Péterrel és Rakiás Józseffel készítettem interjút. A bátyai nép mindennapi zenei életéről, szokásairól nemcsak gyűjtés, de a közvetlen megfigyelés alapján is szerezhettem ismereteket. 1991. május 4-én Baján az I. Bács-Kiskun megyei Nemzetiségkutató Konferencián előadást tartottam ««A bátyai nép dalkincsének és zenei életének sajátosságai” címmel. Népdalgyűjteményem létrejöttében megvalósult Kodály követelménye, aki azt mondta: «»A falusi munka hosszabb helybenlakást kíván, állandó érintkezést ugyanazon emberekkel.”1 Elérkeztem ahhoz a szakaszhoz, amelyekről Halmos István így ír: **A gyűjtés második érdekes szakasza akkor következik el, amikor tömegesen kezdik azokat a dallamokat énekelni, amelyeket már feljegyzett (a gyűjtő). Az újból és újból visszatérő dallamok és szövegek már a gyűjtés túlsó körvonalait engedik sejtet7
