Fehér Zoltán - Fehér Anikó: Bátya népzenéje - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 6. (Kecskemét, 1993)
A gyűjtés helyszíne: Bátya
Gyűjtésem során a már előkerült dallamokra és szövegekre mindenütt rákérdeztem, de egy-egy adatközlőnek ugyanazt a dalát többször is lejegyeztem, ületve felvettem. 1991-ben elhatároztam, hogy részt veszek a Bács-Kiskun Megyei Nemzetiségi Alapítvány pályázatán, ezért leányom, Fehér Anikó közreműködésével rendeztem és kiegészítettem az évtizedek alatt felhalmozódott adatokat. A régi magnetofonszalagra vett dalokat Fehér Anikó kazettára játszotta át, valamennyit újból meghallgatta és az eredeti lejegyzéseket kiigazította. Eközben sok lejegyzetten dalra is rábukant. Ő végezte el a dalok elemzését, válogatását, rendszerezését is. A gyűjtés történetéről, a község múltjáról és a falu zenei életéről szóló fejezeteket Fehér Zoltán írta. A gyűjtés színhelye: Bátya Bátya község a Kalocsai Sárközben, Kalocsa déli szomszédságában található. Neve először 1061-ben kerül elő Basareveu (Bácsaréve) alakban.3 1369-ben már Bathya- nak írták.4 Lakói a szekszárdi bencés apátság praediális nemesei voltak. A falu a török időkben is lakott volt. Az 1548-as és 1560-as bátyai adóösszeírás még magyar családneveket tartalmaz.5 A XVII. századi magyar adókivetésekben is szerepel a község neve. 6 Időközben többször is „deserta” lett, így pl. 1686-ban.7 Valószínű, hogy a lakosság a Sárköz más községeinek példáját követve a mocsarakban lelt menedéket a háborús időkben. Ezt a tényt Lukits János bátyai lelkész is megírta a História Do- musban 1769-ben.8 A XVHI. századi összeírásokban egyre több délszláv név tűnik föl. Újratelepítésről, kirajzásról nincs tudomásunk. A plébánia 1698-ban keletkezett, s az egyházmegye első hitközségei közé tartozott, ezért a schematismusok ..antiquis”-nak nevezik. Az állami összeírás 1703-ban ,.haereditarius”-oknak nevezi a lakosokat, ami a korabeli nyelvhasználat szerint azt jelenti, hogy őseik már a török előtt itt éltek.9 Forrásaink a XVIII. századtól háromféleképpen nevezik Bátya népét: vagy tiszta magyarnak, vagy tiszta délszlávnak, vagy e kettő keverékének. Magának a délszlá- vnak is többféle etnikai csoportjába sorolják őket. Bél Mátyás szerint a bátyai idióma az úgynevezett „bácsi nyelv”.10 Aztán találunk üyen minősítéseket: „ung. Dorf”,11 „elmagyarosodott sokacz falu”12, „Rácz-magyar falu”, 13 „dalmát-magyar község”,14 „horváth lakosság”,15 „Lakosai katolikusok, többségben illyrek, de a magyar nyelvet is tudják...”,16 „3613 magyar és szerb ajkú lakos(sal) kik között azonban a magyarok többen vannak”.17 „Bátya lakossága színmagyar”,18 „a lakosság 96%-a bunyevác”.19 Sarosacz György Bátya, Dusnok, Érd, Ercsi és Tököl délszláv nemzetiségét „rác-horvát”-nak nevezi.20 Ivan Brabec zágrábi nyelvész szerint a bátyaiak a horvát $ta nyelvjárás e«ző változatát beszélik némi i-ző színezettel. Ennek az úgynevezett kalocsai dialektusnak (ka- locki govor) érdekes sajátossága, hogy a hangsúly az első szótagon van, továbbá hogy semleges nemű főnevek egyes számban állnak jelzett szóként az egynél nagyobb számnevek után. 21 A magyar környezet, a magyarokéval azonos katolikus vallás mellett ezek a nyelvi tények is segítették a magyar nyelv elterjedését. 8
