Kőhegyi Muhály - Lengyel András (szerk.): Móra Ferenc családi levelezése - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 3. (Kecskemét, 1987)
A levelek
másnak. És a dicsőség álma: mikor énnálam mind kisebbek lesznek ezek az emberek ! Mert így nem élet az élet! .. . De bocsáss meg, én üdvösségem, bocsássatok meg, édes drágáim: nagyon elkapott a fájdalom, pedig megfogadtam már, hogy nem panaszkodom. Bocsáss meg érte! Ugy-e nem haragszol, egyetlenem? Ha megkeserítettelek is, ha szomorúvá tettem is egy-két perczedet. . . Pedig teszem még szomorúbbá is. Mert gondolom, neked is fáj: ha megtudod, hogy nem megyek haza 15.-éré. Már rá voltam készülve, hogy megyek, mikor Miska idézőt kapott, hogy menjen sorozásra. Pénteken elmegy s oda lesz talán egy hétig. Endre Laczi beteg. így nem vagyunk bent, csak négyen. Hasztalan, nem lehet. Leg- fölebb, hogy szombat estétül hétfőn reggelig lennék otthon. De arra a kis időre meg nem megyek. Nem mintha nem volna érdemes, hanem mert csak szomorúságot szereznénk vele magunknak, mert minden perczben az bántana, hogy a másikban el köll válnunk. Hanem hiszen nem olyan nagy idő az a két hét, a mi még hátra van ebbül a hónap- bul, a mikor aztán megint egészen a tied vagyok. Addig pedig vigasztald magad a múlt boldogságának emlékivel, meg a közel húsvét sok boldogságának reményivel. Vigasztald magad, édes lelkem, gondolj sokat a te szomorú Bérkódra, a kinek te vagy minden vigasztalása, a kinek te vagy mindene, a ki neked ad hálát és te hozzád imádkozik! Te szent, te jó, te drága! . . . Némi vigasztalásképp szolgáljon az, hogy a tandíjam felit egész váratlanul elengedték, csak annyit fizetek, mint első félévben: 15 irtot. Akárha kollokváltam volna . . . Leveled péntek reggelre várom. Mindenkinek kézit csókolom, téged sokszor, sokszor ölel, csókol: Férkód Budapest, 98. marcz. 8. Tintával írott autográf, a „Magyarország” szerkesztősége levélpapírján. MFM ír. Gyűjt. Valami verset írtam: Március 15. Félegyházi Hírlap, 1898. márc. 15. Újraközölve: Móra Ferenc ifjúkori versei. Kiskunfélegyháza, 1976. 167—169. — vasárnap este: márc. 6-án. — hétfő: márc. 7. — Holló: Holló Lajos. — Keserűt: Keserű Imre tanító, városi képviselő, a Félegyházi Gazdakör jegyzője 1898-ban. — Miska: Sántha Mihály. — Endre Laczi: Móra egyetemi kollégája; szintén a Magyar- ország nyomdájában korrektorkodott. — pénteken: márc. 11-én. — szombat estétül hétfőn reggelig: márc. 12-étől márc. 14-éig.— Akárha kollokváltam volna: tv. a mondat érthetetlen, hisz Móra több levélben is arról írt, hogy vizsgázott, sőt összesen öt tárgyból. Esetleg akkor „szépítette” volna meg a tényeket? 39 MF — Walkshausen Ilonának, Budapest, 1898. március 15. előtt Te legjobb, te legszebb kis anya! Nem tudom, mihez fogjak először: vigasztalni is szeretnélek, panaszkodni is szeretnék, de legjobban szidhatnékom van. Téged, téged szidlak meg, kis anya, téged! 68
