Kőhegyi Muhály - Lengyel András (szerk.): Móra Ferenc családi levelezése - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 3. (Kecskemét, 1987)
A levelek
Ha a végzetes óra bekövetkezik, megsürgönyzitek, vagy megtelefonáljátok a temetés pontos dátumával együtt. T. i. a dolgom váratlanul nagyon megszaporodott, tegnap telefonon kért egyik államtitkár, hogy a jun. 13-iki passió-ünnepekbe a kultuszminiszter kívánságára a kultúrpalotát is be akarják kapcsolni s most éjjel-nappal dolgozni kell a gyűjtemények átrendezésén. Ennélfogva éppencsak a temetésre mehetek át, esetleg Bandival. Mert azt semmi körülmények közt se akarom, hogy Panka a gyereket elhagyja s amúgy is féltem azoktól az izgalmaktól, a melyek a temetésnél mindig elkerülhetetlenek, ez esetben meg különösen, hiszen nagyon szerette szegény mamát s nagyon levert, mióta visszajöttek. Részben azért is, mert téged félt. Édes fiam. az Isten akaratára való hivatkozás ne legyen frázis a gyászjelentésben, abban csakugyan meg kell nyugodni, s ő maga is ezt mondaná neked, ha szólhatna még. Tudod, én már két ilyen kimondhatatlan szivfájáson is átestem s a hogy Te velem voltál akkor, úgy vagyok én most veled, sokat próbált Ferkód Tintával írott autográf. MFM ír. Gyűjt. Keltezetlen. Datálását az 1931. jún. 13-i szegedi „Passió-játékra” való utalás s a levélben közölt esemény, özv. Walleshausen Jánosné halála teszi lehetővé. Walleshausenné 1931-ben halt meg; a Passiójáték előkészületei 1931 május közepe körül kezdődtek meg. A levél ekkor keletkezhetett. azonnal meg is csináltam, a mit kívántál: Móra anyósa gyászjelentését készítette el. — talán Jancsi: alighanem Kaposi János (1892—1963) félegyházi tanár, Walleshausenné unokaöccse, Móra feleségének unokatestvére. — Zsuzskát: Kanizsai Nagy Zsuzsát az első hely megillette, hisz Walleshausenné testvére volt. — Ha a végzetes óra bekövetkezik: ez azt bizonyltja, hogy Walleshausenné ekkor még élt, noha bármelyik percben meghalhatott. — a jún. 13-iki passió-ünnepekre: 1931. június 13-án volt Voj- novics Géza Magyar Passiójának bemutatója a Dóm téren; ez egyben az első kísérletet jelentette a szegedi szabadtéri játékok megteremtésére. Vö. Lengyel Vilma: Magyar Passió. Délmagyarország, 1931. jún. 14. 3—4. — a kultuszminiszter: Klebelsberg Kunó gróf (1875 — 1932); minisztersége utolsó hónapjaiban járt ekkor, 1831. aug. 24-ig volt hivatalában. — éjjel-nappal dolgozni kell a gyűjtemények átrendezésén: Kertész K. Róbert államtitkár nyilatkozatot adott a Délmagyarországnak 1931. máj. 27-én. Ebben a következőket mondta: „Természetes az, ha valaki idegen Szegedre jön, itt nemcsak az estéit kell kitölteni, hanem gondoskodni kell a nappali látnivalókról is. Ezek között a legnagyobb szerepe a föltétlenül kibővítendő szegedi múzeumnak lesz, amely Móra Ferenc ásatásainak világhírű eredményeit őrzi és amelynek páratlanul értékes és érdekes néprajzi gyűjteménye is van.” (Nagy jelentőségű kísérlet lesz a Magyar Passió Templomtéri előadása) — Bandival: Vészits Endrével. — a gyereket: Vészits Mártát, aki 1931. márc. 12-én született, ekkor 2 hónapos. —mióta visszajöttek: nem tudjuk, Móra Pankáék meddig voltak Félegyházán. — én már két ilyen kimondhatatlan szivfájáson is átestem: édesapja 1913. aug. 22-én, édesanyja 1924. aug. 6-án halt meg. 216 MF — Móra Ferencnének, Szeged, 1931 njara(?) (...) nektek nem hozhat a mai helyzet után rosszabbodást, de talán javulást hozhat. Legföljebb átmenetileg mindnyájan csajkát kapunk az új rezsimtől és abba a népkonyhán spriccelik a levest. Ki lehet birni addig, míg elhelyezkedünk a kibontakozó új világ351
