Kőhegyi Muhály - Lengyel András (szerk.): Móra Ferenc családi levelezése - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 3. (Kecskemét, 1987)
A levelek
Pósa bácsinak. (A Panka írása alá) Kedves Pósa bácsi! Panka úgy megszégyelte magát a szerkesztői üzenetre, hogy menten teleszántotta az ő bolondos ákombákomjai- val a papírt, nekem alig hagyott helyet. Azt mondja, ő is olyan szépet írt, mint apu szokott s nagyon bízik benne, hogy Pósa bácsi azt úgy olvassa, mint a vízfolyás, különösen ha Sebők Gyula bácsi is segít neki. Igaz szívvel, igaz szeretettel: Móra Ferencné Szliács, 1909. júl. Sárikának. Sokat gondolok rád, (vagy: rá? Nem tudom, tegezed-e?) kis galambka, ezen a gyönyörű, de nek m párom nélkül még is oly idegen vidéken s mikor a gerlice kacag a hársakon, szeretném már a Te kacagásod (vagy: maga kacagását) hallani. Csókolja azt a Te kicsi szivedet: Móra néni Tintával írott autográf, a Dugonics-Társaság elnökségi levélpapírján. MFM ír. Gyűjt. a Ti patikustokon: nem sikerült azonosítani. — küldtem Brúnónak egy kártyát: nem ismerjük. — Panka: Móra Panka. —Gyula: Walleshausen Gyula; látogatásának előzményéről lásd a júl. 18-ai levelet. — behajtatott ide, a Somogyiba: a Somogyi-könyvtárba; érdekes, hogy az „intézetet” Móra ekkor még így emlegeti. — Zsuzsáikkal: Kanizsai Nagy Zsuzsáékkal. — Szjgethyné: Sz. Szigethy Vilmosné. — Ballával, Bobbal: Bállá Jenővel, Sz. Szigethy Vilmossal; vö. a júl. 19-ei levéllel. —Marcelle: Fényes Marcellal. — Almásiék: Almássy Endre (1875 — 1929) színész, 1909 és 1920 közt a szegedi színház igazgatója, Makó Lajos veje; és felesége: Makó Lenke. Almássy 1920-ban eltávozott Szegedről, utóbb a Nemzeti Színház tagja lett. Juhász Gyula verset írt hozzá Almássy Endrének! címen. JGYÖM 2: 237; 524. — Flórával: Weisz Flórával. — a kárpitosáé nagy esetéről: közelebbit nem tudunk róla. — IVeiszpének: Weisz Lipótnénak. — A szőregi építkezés ívét: nem tudjuk, kik és milyen feltételekkel szervezték meg azt az építkezést. — IVeisz-' Weisz Lipót. — Manó: e kisfiút nem tudjuk azonosítani. — Pósáéknak: Pósa Lajosnak és fogadott lányának, Sárikának. — Sebők Gyula: az utónév talán tolihiba, s Móra Sebők Zsigmond (1861 —1916) ifjúsági íróra, Az Én Újságom munkatársára (1889 — 1909) gondolt. 135 MF — Móra Ferencnének, Szeged, 1909. július 21. Kedves lelkeim! Nem jó lesz ám az úgy, hé Ilka, ha te már olyan messziről kezded az évelődést! Hát mi rossz van abban, hogy mikor az ember nem tud aludni, akkor fölkel és elnézelődik a szép csillagos égen? Mégpedig teleszkóp nélkül, — mert hiszen ha azt vettem volna, akkor még csak megérteném a zúgolódásod. De így? Hiszen az egészen logikus dolog, hogy ha éjszaka nem bir aludni az ember a nagy melegtől, akkor fölszedelődzik és kimegy — no nem máshová, csak a gangra és a helyett alszik nappal. Hát nem? 241
