Kőhegyi Muhály - Lengyel András (szerk.): Móra Ferenc családi levelezése - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 3. (Kecskemét, 1987)
A levelek
április végi megállapodásuk óta. — szegény beteg ember: súlyos tüdőbeteg volt. — a többi új ember: Mórával együtt Bolgár Lajos lett a lap munkatársa. — a mai, vasárnapi lapban [■ ■ •] egy versem van: Vigasztaló. SzN 1902. máj. 4. — a holnapi, hétfőiben: természetesen ilyen lapszám nincs, a SzN hétfőn nem jelent meg. — Kárpátival: Kárpáti Károly dr. (1851 — ?), soproni, majd szegedi tanár, az áll. főgimnázium igazgatója, a Dugonics Társaság tagja. — Lázár György: (1851 — 1915) 1891-től Szeged helyettes polgármestere, 1904-től haláláig polgármestere. A Dugonics Társaság elnöke, Ady a „leg- szeretnivalóbb literáry gentlemannek” nevezte. — Lakásom, melynek cornet a borítékra írom: a boríték nem maradt meg, így a pontos címet nem tudjuk, valahol a Jókai utcában lehetett. Téves tehát Péter Lászlónak az az adata, miszerint Móra Szegeden először a Fodor (ma Juhász Gyula) utca 4. sz. alatt lakott volna (Szeged irodalmi emlékhelyei, Szeged, 1974. 90). Szigethy Vilmosné az ún. Hungária- házban lakott (Vészits Andrea közlése.) — a szerkesztőségtől: Dugonics tér 12., az ún. Naplóház. — az igazgató: Kárpáti Károly. — Szigethy Vilmosnak: Sz. Szigethy Vilmos (1877 — 1956) újságíró, író, később városi levéltáros; hosszú ideig Mórának egyik legjobb, legbizalmasabb barátja. — Varga szegedi prépostnak: Varga Ferenc (1847—1906) apátplébános, egyházi író, helytörténész; fő műve; Szeged város története. (1877) II. Rákóczi Ferenc kora Szegeden (1906). — szinte: szintén. — három éve itt van a Naplónál: Sz. Szigethy Vilmos 1900. szeptemberétől volt a Szegedi Napló munkatársa. — „Kis Kass” vendéglőben: ma Dózsa György u. 1 — 3.; utóbb Hungária.; — valami tiszaparti kocsmába: valószínűleg Ónozó Poldiné kocsmája, a mai Korányi Sándor rakpart 5. sz. ház helyén; e hely Tömörkény kedvenc helye volt. — Lipcsey Ádám: (1864—1912), újságíró, szerkesztő, korábban a Szegedi Naplónak is munkatársa. — Kemechey Jenő: (1862—1905), író, újságíró, 1890 és 94 között Szegeden dolgozott. — Vetési László: író, földművelési minisztériumi tisztviselő, vö. Szinyei: 14: 1180—81. — Tömörkény: Tömörkény István (1866 — 1917), 1891-től a Szegedi Napló munkatársa, 1899-től a Somogyi-könyvtár könyvtárosa. — balta, törvényszéki bíró és író: nem tudjuk azonosítani; nem lehet azonos Bállá Jenővel, a szegedi újságírás Bylljével, ő ugyanis nem volt törvényszéki bíró. — Szabó Endre: (1849 —1924) író. — beck rendőrkapitány: alignanem Beck Pista (1848 — 1912), a régi Szeged e különleges figurája. Vö. Bálint Sándor: A szögedi nemzet. A szegedi Táj Népélete I. Szeged, 1976. 49—50. — Faragó főorvos: Faragó Ödön (1858—1915), 1890-től Szeged tiszti főorvosa. Vö. Szegedi Híradó, 1915. február 20. 5. — Kass bácsi: Kass János (1856—1928), vendéglős, az ún. Kass Szálló tulajdonosa. — csütörtökre nem mehetek haza: máj. 8-ra. — Gyulának: Walleshausen Gyulának. 114 MF — Walkshausen Ilonának, Szeged, 1902. május 11. Édes Egyetlenem! Ittlétetek óta elég idő eltelt már ahhoz, hogy úgy írhassam ezt a levelet, mintha nagyon régen örülhettem volna közellétednek (bár gondolatban mindig együtt vagyunk, szívben, lélekben én mindig otthon, te mindig itthon) — és azt hiszem, neked is úgy esik, mintha már legalább egy hónap telt volna el szerda és hétfő között. (Itt ebben az egy mondatban két helyen is javítást láthatsz, a mit ne úgy vegyél, mintha szórakozott volnék, hanem őszintén bevallom, álmos vagyok. A mi nem is csuda, mert egy rémitő rossz verskötetet lapoztam át, melyet a héten valamelyik nap bírálnom kell. Mire ezt az oldalt teleírom, akkora azonban bizonyosan kimegy a szemembül az álom . . . Ad vocem: álom! Az előzményekből azt merem következtetni, hogy magácska épúgy, mint a mamácska, rögtön álomra szenderiiltek, a vonatba lépve, ha jó helyet 204
