Kőhegyi Muhály - Lengyel András (szerk.): Móra Ferenc családi levelezése - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 3. (Kecskemét, 1987)
A levelek
még most is otthon jár, vagy prózaibb nyelven szólva: az eszem még most sincs helyen. Hidd el: galambom, hogy az ember szíve akkor is vérezhet, mikor az ajka mosolyog ... A mit csak azért írok, nehogy megint megvádolj azzal, hogy nekem most se fájt az elválás, mert bolondoztam és nevettem. Az estély a lehető legszebben sikerült. Reggel félhétig táncoltak, mi azonban Gyulával már éjfél előtt eljöttünk, mert az a csacsi Gyula se táncolt. A gratulátiókat még most is kapom. Voltak ott országgyűlési képviselők, tanárok, ügyvédek stb. Különösen hallom, hogy a nőknek tetszett a versem — szerelmes vers lévén. A pesti főigazgató felesége még azután is kérdezősködött utánam, mikor eljöttem. Mához egy hétre megint thea-estély lesz, de csak szükebb körű, férfiaknak szánt. Azon meg Már- ky, az egyetem egyik legügyesebb szavalója, szavalja azt a verset, a mit én az eljegyzésünkkor felolvastam: a „Menyasszonyomnak” czíműt. Nem jó volna meghallgatnod? Gyulával naponkint találkozom. Kutya baja, étvágya van. Nekem azonban még most sincs, már most nem is reggelizem, mert ha igen, akkor nem birok ebédelni. Julcsával már beszéltem, Pistával még nem bírtam azóta összejönni. Julcsa kérdezted, a mit különben úgyis megkérdeztem volna: hogy van a mi édes jó anyánk? Gondolom, jobban, mert különben azóta tudósítottak volna. Most pedig, lelkem, bocsáss meg, hogy többet nem írok. De ha rögtön föl nem adom a levelet, akkor csak hétfőn kapod meg, pedig azt — okulva a múlt tapasztalatokon — nem akarnám. Jövő levelemben sokat, nagyon sokat írok, megvigasztalom a te szomorú szivedet, bánatos lelkedet. Addig is mindenkinek kezeit csókolva, téged, lelkem lelke, igaz szívből ölellek, csókollak: Férkód Bp. 900. febr. 10. Tintával írott autográf. MFM Ír. Gyűjt. vasárnapnál: febr. 11-énél. — péntek: febr. 9. — az öregtül: Péterfy Sándortól. — A mi akutomat illeti .’Móra a febr. 5-ével kezdődő hét elején hétfőn, vagy (esetleg) kedden utazhatott vissza Félegyházáról Budapestre. — Az estély: 1900. jan. 20-ától az Egyetemi Kör vezetőségének határozatára a köri vitaestéket összekapcsolták a teaestékkel; ez az új köri tevékenységi forma voltaképpen fölolvasásokkal, szavalatokkal és zeneszámokkal tarkított diákbál volt. Egy ilyenre kerülhetett sor febr. 5. és 9. közt is. Vö. Hegedűs András: Móra Ferenc az „Egyetemi Kör”-ben. A Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1972. I. rész. 70. — Gyulával: Walleshausen Gyulával. — A pesti főigazgatófelesége: 1900-ban két budapesti tankerületi főigazgató volt (a Budapest-vidéki, ill. a Budapest székesfővárosi). Itt valószínűleg az utóbbiról van szó:Erődi Béla (1846—1918). Róla lásd Szinnyei II: 1430 — 1438. Feleségéről közelebbit nem tudunk. — mához egy hétre: febr. 17-én. — Márky: nem tudunk róla közelebbit. — a mit én az e/jegyze'tünkkor felolvastam: Móra Ferenc és Walleshausen Ilona eljegyzésére 1897 késő nyarán került sor; mert Móra mint hallgató Pestre menet már vőlegény volt. Az „eljegyzési” verset lásd a kötetben Az én martyromról címen. — Julcsával: Móra Juliskával. — Pistával: Móra Istvánnal. - a mi édes jó anyánk: nem lehet eldön teni, édesanyjára, Móra Mártonnéra gondol-e, vagy leendő anyósára, Walleshausen Jánosnéra. — hétfőn kapod meg: febr. 12-én. 168
