Hála József - Romsics Imre (szerk.): A kalocsai polihisztor. Tóth Mike emlékkönyv. Tanulmányok - Kalocsai múzeumi értekezések 11. (Kalocsa, 2009)
Nagy Béla: Tóth Mike "Az összes ásványok jegyzéke és rövid jellegzése, azok felismerése céljából" című könyve kéziratának bemutatása
Tóth Mike „Minden ásványok jegyzéke és rövid jellegzése...” „Előszó E munkánál csak az a cél lebegett szemem előtt, hogy az eddig felkutatott ásványoknak lehetőleg teljes jegyzékét feltüntessem, és könnyebb felismerésükre szolgáló jellegükre rámutassak, ezen jellegek felkutatására némi utasítást nyújtsak. Az ásványok minden irányú ismertetése nem volt szándékom; hisz ahhoz még Dana-féle munkásságú egész élet sem elégséges, amint óriási munkájának szükségessé vált .Supplement’-je és Appendix’ /., II., III. mutatja. Erezte ezt Hintze is, és hasonló munkájának létesítése végett már egész sereg szaktudóst gyűjtött maga köré; mégsem bírta a munkát 28 év alatt elvégezni. A mindenre kiterjedő munka szellemi részének rengeteg mivoltához járul az a körülmény, hogy kiadása mostani hazai viszonyaink közt még teljesen reménytelen. Pedig mégis meg kell irodalmunkban is kezdeni az ásványoknak, hogy úgy mondjam, kodifikálását. Mert amióta Szabó Dana-t kivonatolta, jó idő telt el, s e tudományszak is előhaladt, fejlődött. Hazánkban is még erélyesebben kell annak fejlődnie, az ásványok iránt még nagyobb érdeklődést kell keltenünk, mert nemzetünk nagy kincsei rejlenek még a föld mélyében, melyeket értékesítenünk kell a haza javára és felvirágoztatására. Szűkebb határok közé szorított munkám is e cél eléréséhez legalább morzsányit hozzájárulni óhajtana. Legyen ez folytatása azon ötvenévi törekvésemnek, mellyel tanítványaimat felvilágosítottam és lelkesítettem, hogy hazánk e birtokát parlagon heverni ne hagyják. Ha minden középiskolánkban csak egy ifjú is föllelkesülne e tárgy tanulmányozására, az kétségtelenül a vállalkozó szellemnek is nagy lendületét idézné elő mindenfelé. Már évtizedek óta méltán panaszkodnak lapjaink és folyóirataink, hogy Erdélyben egész sor értékes aranybánya és más bánya kerül idegen kézre. Ez annál ijesztőbb jele a magyar élhetetlenségnek, mert nemcsak gazdasági kárunkkal jár, hanem politikai következményei sem lehetnek semmiképpen üdvösek. Nemcsak a nemesfémekkel van ez így, hanem a földben rejlő más értékeinkkel is. - Ezt látván, keserűséggel telik el a szívem. Vagy nézheti ezt hazájának javát és felvirágzását óhajtó ember nyugodtan? Tulajdonunk idegen birtokba jut, és a feldolgozott, finomított sajátunkat mi idegentől drága pénzen visszaváltjuk. Hogy ez megváltozzék, mindent el kell követnünk. Gyönge erőm tudatának dacára, e meggyőződés ösztönzött e nehéz munkára is. Csak az imént lezajlott világháború szembeszökően mutatta annak szükségességét, hogy nem csak a föld felületét, hanem annak mélységét is hatásosabban műveljük. Fémkészlet és hadi anyagok után kapkodtunk: a templomok harangjait összezúzták, a konyhák fémes edényeit elhurcolták, az ajtók kilincseit leverték, a ként a szatócsoktól kg-kint összevásárolták, a levegő nitrogénjét salétrom képzésére törekedtek kényszeríteni, stb. Pedig az ón leszámításával, minden szükséges fém és hadi vegyészi anyag megvolna hazánkban, mint már 1882-ben szerény munkámban (Magyarország ásványai) kimutattam, és Dr. Krennernek készülő nagyszabású munkája még alaposabban ki fogja mutatni. Csakhogy az ásványokat ismerni kell, azok kiaknázására 95
