Hála József - Romsics Imre (szerk.): A kalocsai polihisztor. Tóth Mike emlékkönyv. Tanulmányok - Kalocsai múzeumi értekezések 11. (Kalocsa, 2009)
Romsics Imre: "Az igazság felismerése az ember szellemének kenyere, és életének fűszere." Tóth Mike és a természettudományos ismeretterjesztés
„Az igazság felismerése az ember szellemének kenyere, és életének fűszere” fejezetet szentelt a Vidékek és pártok, a Vasutak, a Földművelés és a Spanyol jellem bemutatására. Egyedülálló az is, hogy a könyv 175 db képe közül 14 kép ábrázolja a spanyol népviseletet és földművelést. Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy a Spanyolország című könyv az elsődleges célja megtartása mellett alkalmas az ország egészének megismerésére. Mivel e sorok írója ugyanazt az utat bejárta, talán többet is, mint Tóth Mike, azt is kijelentheti, hogy írása nagyobbrészt napjainkban is aktuális. Azt sem vehetjük túlzásnak, ha kimondjuk, hogy a Spanyolország című könyv a napjainkban oly divatos útikönyvek előképe. A kalocsai gimnázium évkönyvei és szertárai Tóth Mike a kalocsai gimnázium értesítőiben is több olyan, nagy fontosságú írást jelentetett meg, amelyek tagadhatatlanul részei természettudományos ismeretterjesztő tevékenységének. Első, nagyszabású tanulmánya az iskolai évkönyvben 1878-ban jelent meg, A magyar síkság jövője címmel. Az írás valójában egy gazdasági program fölvázolása, melynek célja az Alföld térszíneinek fásítása. Az Alföld legnagyobb veszedelmének a szárazságot tartotta. A víz lefolyásának és elpárolgásának megakadályozására javasolta a fásítást. Ezen elgondolásának bizonyítására írta cikkét, melyben felsorakoztatta történelmi ismereteit és a természettudományok eddigi eredményeit. Elgondolásának célját és megfogalmazásának miértjét a következőképpen vetette papírra: „...ha a múlt keserű leckéit honunk és más országok gazdászata történetéből emlékünkbe idézzük, ha a természet vaskövetkezetességű törvényeit szem előtt tartjuk; úgy ezen egy hangba törnek ki összes tanulmányaink, ezen kiáltást sajtolja ki honszeretetünk heve keblünkből: Fákat a magyar síkságra s az édenné lesz, fákat a magyar síkságra, ha gazdaságunk felvirágzását akarjuk, ha honunk gazdagsága nem hiú remény, hanem tény s valóság akar lenni. Fákat az Alföldre! Csak így lehetséges azon tágas téreket állandóan termékeny földekké alakítani, melyeket helyenként még most is a futó homok borít; csak így lesz minden talpalatnyi föld hasznunkra s válik unokáink jólétének biztosítékává. Mivel talán sokak előtt túlzottaknak fognak jelen állításaink látszani, mivel nagy azoknak száma, kik e sok szükséges teendő miatt nem ezen első szükséges föltétellel kezdik meg viszonyainkat javítani; mellőzhetetlennek véljük, természettudományi bizonyítékokkal támogatni állításainkat. [...] Midőn tehát jelen sorokban az érvek kétségtelen igazságával fölmelegítjük magyar síkságunk megújulásának gondolatát, nem tekintélyekre hivatkozunk, hanem a józan ész követelő szavára utalunk.. .”51 Fölvetődik a kérdés, hogy miért egy iskolai évkönyvben publikálta azon elképzelését, amely egy fél országnyi terület gazdasági fejlesztését célozta? Ezt a kérdést saját maga is föltette, s a tanulmány végén választ is adott rá: ,fz ok, mely erre bírt s a cél, melyet szem előtt tartottunk, nem volt más, mint hogy tisztelt collegáinkat, a természetrajz tanárait, ezen fontos kérdésre azon kéréssel tegyük figyelmessé, miszerint az ifúságnál 51 TÓTH Mike 1878. 3M. 145
