Hála József - Romsics Imre (szerk.): A kalocsai polihisztor. Tóth Mike emlékkönyv. Tanulmányok - Kalocsai múzeumi értekezések 11. (Kalocsa, 2009)
Romsics Imre: "Az igazság felismerése az ember szellemének kenyere, és életének fűszere." Tóth Mike és a természettudományos ismeretterjesztés
Romsics Imre azt meggyőződéssé tenni szíveskedjenek. Csak úgy, ha mindenütt és főleg az iskolákban hangoztatjuk ezen elveket, érhető el azon nagy hatályú gazdászati intézkedés, melyért jelen értekezésünkben érveltünk s melyet szeretett hazánk jólétének biztosítása s óhajtott felvirágoztatása ügyében mellőzhetetlennek vélünk.”52 Tóth Mike szellemiségét ismerve természetesnek kell tartanunk, hogy nem elégedett meg az iskolai évkönyvben való megjelenéssel. A hosszú távú, az iskolai nevelés biztosítása mellett, a gyorsabb hatás elérése végett külön kötetben is megjelentette az Alföld fásításának tervét, még ugyanazon esztendőben.53 Vagy nevezzük ezen eljárást felnőttoktatásnak? Esetleg gondoljunk témánkra, s nevezzük ismeretterjesztésnek? Az Alföld fásításáról írt tanulmányában a természettudományos érveket sorolta föl állítása bizonyítására. A gazdaság általában vett fejlesztésének hangoztatása mellett konkrétumokat ebben az írásban nem hozott föl. A megjelenést követő hetedik évben a Kalocsai Néplap hasábjain érvelt a fásítás egyik kézzel fogható gazdasági haszna mellett. Föntebb már idéztük e cikket a tőzeg fölhasználásával kapcsolatosan. A nevezetes boulogne-i úton találkozott egy gróffal, aki a kastélyához vezető három kilométeres út két oldalát nyárfákkal ültette be, melyeknek fölösleges ágait levagdalva és eladva komoly jövedelemre tett szert. A tőzeg föltüzelése mellett ezt a példát is átvételre javasolta: ,flálunk a nyárfa, a fűz és az ákácz erősen nő s ezeknek mindegyike könnyen tűri a csonkítást. Ha tehát a legszegényebb ember is fákkal körülültetné házát s udvarát, alig múlnék el tíz év s évenkint annyi gályát, rozsét tarolhatna le; mennyi (20 ezer frankot ugyan nem jövedelmezne, de lehetőleg húszat és) talán az egész télre elég volna s nem volna szükséges a tél beálltával fa, szalma, kóró és bozót után a mezőkön, a kerítések mentében és az árkokban kapkodnia. Fát a házak előtt, a házak körül, az udvarokonГ54 Az 1881-ben megjelent évkönyvben a mikroszkóp történetéről értekezett. Ezen írását is külön füzetben is közreadta.55 Ez az írás az első olyan, nagyobb terjedelmű közleménye, amelyről bizonyosan kijelenthetjük, hogy a tudományos ismeretterjesztés szándékával publikálta: „A Mikroskopnak minden irányban kifejtett működése és nagyszerű vívmányai, mint vélem, egyszersmind azon föltevésemet indokolják, hogy az iránt az iskola falain kívül a nagy közönségben is sokan érdeklődnek és szívesen fogják kifejlődésének történetét olvasni,”56 Egyértelműen a tudományos ismeretterjesztés késztette A kalocsai Observatorium című cikke közlésére is 1894-ben. „Hisz e rövid leírás úgy sem szól szaktudósoknak, hanem más érdeklődő művelt közönségnek’ — írta.57 Saját megjegyzése mellett az is bizonyság erre, hogy a csillagvizsgálót nem a tudós csillagász, Fényi Gyula mutatta be, 52 TÓTH Mike 1878. 20. 53 TÓTH Mike 1878a. 54 TÓTH Mike 1885. 70. 55 TÓTH Mike 1881a., TÓTH Mike 1881b. Meglepődhetünk e azon, hogy a cikkek megjelenése utáni évben a gimnázium természettani tára egy mikroszkópot vásárolt? Lásd az 1881-1882. évi értesítő 56. lapját. 56 TÓTH Mike 1881a. 4. 57 TÓTH Mike 1894a. 6. 146
