Romsics Imre (szerk.): A másik ember. A Fiatal Néprajzkutatók III. konferenciájának előadásai. Kalocsa, 1993. november 15-19. - Kalocsai múzeumi értekezések 1. (Kalocsa, 1994)
Koltay Erika: Népi gyógyító specialisták vagy természetgyógyászok?
Kalocsa, 1993. november 15-19. L.E. természetgyógyász Figyelmét sikeres gyógyulása terelte a természetes gyógymódok felé. Fitoterápia alkalmazásával gyógyult meg, s azóta is ezzel foglalkozik. A két csoport összehasonlítása 1. Az első csoportnál lényeges különbséget nem találunk. 2. Tudás megszerzése A népi specialisták többsége belenevelődés utján szerezte tudását, „mesterüket" nem ők választották meg. Tudatos képzés náluk is volt, de ez nem olyan meghatározó, mint a természetgyógyászoknál. Ők az önképzés során más kultúrák gyógyító technikáit is átveszik, „mestereik” megválasztása tudatos. A tudás megszerzésénél ebben a csoportban hiányzik a „tudomány megöröklése” motívum. 3. Gyógyítási filozófia A természetgyógyászok által keresett harmónia a klasszikus népi kultúrában megvolt. A parasztság a természetben élt, nem úgy mint korunk embere, aki egyre inkább eltávolodik tőle. Istennel vagy más természetfölötti dolgokkal való kapcsolat mindkét csoportra jellemző. 4. Gyógyítási módszer Mindkét csoportra jellemző a test-test kontaktus. A klasszikus orvostudományban sokszor kerül valamilyen eszköz a beteg és az orvos közé. A népi gyógymódok között találunk a természetgyógyászok által is alkalmazott módszereket.(csontkovács, fitoterápia, köröm- és tenyérdiagnosztika) A természetgyógyászat területén a keleti gyógymódok is megtalálhatók. 5. Gyógyítás tárgya Közös vonás az „orvosok nem tudtak segíteni” motívum. 6. Fizetség A természetgyógyászatot ma még főként a piac törvényei szabályozzák, ebből adódik a két területen a legnagyobb különbség. Ma sajnos még nagyon sokan pusztán csak vállalkozásnak tekintik a természetgyógyászatot. Több olyan természetgyógyásszal (ha lehet így nevezni őket) találkoztam, aki megalapozatlan, felületes tudás birtokában is nyugodt lelkiismerettel „gyógyít” más embereket. Ezt maguk a természetgyógyászok is elítélik, mert ezek azok az emberek, akik a természetgyógyászat amúgy is labilis helyzetét tovább rontják. A pénz mint motiváló erő a népi gyógyító specialistákat egyáltalán nem jellemezte, ezzel szemben a természetgyógyászatra napjainkban ez még jellemző. 61
