Romsics Imre (szerk.): A másik ember. A Fiatal Néprajzkutatók III. konferenciájának előadásai. Kalocsa, 1993. november 15-19. - Kalocsai múzeumi értekezések 1. (Kalocsa, 1994)

Koltay Erika: Népi gyógyító specialisták vagy természetgyógyászok?

Fiatal Néprajzkutatók III. Konferenciája

Népi gyógyító specialisták

1. Külső jellemzők:

A vizsgált gyógyítók között három személynél találtam testi hibára való utalást, s egyikük ezt fel is használta gyógyításainál. Azt mondta, hogy a vállán levő fíbrómában van a tudománya.(EA. 9734/1954.) Többségük külsőleg nem különbözött környezetük embereitől.

2. Tudás megszerzése:

A családi hátteret, életsorsot, életformát illetően már sokkal változatosabb kép bontakozik ki előttünk. Néhány példa ezek közül: remete életet élt, boszorkánynak tartották a faluban, túlzottan vallásos volt, állataival élt egy fedél alatt, stb.. Két tulajdonság azonban a többségükben megvolt, az állandó tudásvágy és a jó megfigyelő képesség, amelyek hozzásegítették őket a közösségen belül egy speciális tudás megszerzéséhez.

Tizennyolcán a család valamelyik tagjától tanulták a tudományt. Aki árva volt ott is akadt mester egy pásztor személyében.(EA. 3054/1952.) Nyolc esetben a hagyományos tudásszerzés mellett a könyvből szerzett ismeretek is megtalálhatók, (orvosi könyv, gyógynövényes könyv, kéziratos orvoslókönyv) Öt személynél a tudás megörökléséről van szó, amely az adatok alapján a formát tekintve nem minden személynél regisztrálható pontosan: pl. kézfogás, rontás által, kutya képében. Ketten kezdenek el gyógyítani látomások révén. Két személy álmában kapta a tudást, ill. egyiküknél a mester álmodta meg tanítványa jövőjét (EA. 2315/1950.). Egy gyógyítónál akkor szállt belé a tudomány, amikor tetszhalott volt.

3. Gyógyítási „filozófia”

A gyógyítások mögött húzódó vallásos világképnek döntő szerepe van a gyógyítóknál. Legtöbbjüknél Isten mint fő segítő jelenik meg a gyógyításban. Kettőjüknél az imádsággal való gyógyítás a fő gyakorlat s egyben a tudás is Istentől származik.(EA. 14889/1954.56.64., GRYNAEUS 1972., VAJKAI 1938. 346-373.) Tisztán „reális” alapon nyugvó gyógyítás egy esetben volt, se imádság, se ráolvasás, semmilyen babonás gyógymód nem szerepelt gyógymódjaiban (BENCZE 1966 ).

Isten közbenjárásának felhasználása a gyógyításban természetes, hiszen az un. népi közösségek kollektív hitét alapvető vallásosság jellemezte, amely az élet minden cselekvését átszőtte. E gyógyítási filozófia másik lehetséges magyarázata a betegség okairól alkotott elképzelések között keresendő, mely szerint a betegség oka sokszor Isten büntetése, így a gyógyuláshoz feltétlenül szükséges a segítsége, ha másként nem, akkor egy gyógyító személy közbenjárásával.

Egy más jellegű természetfólötti kapcsolatra utaló példa, amikor a gyógyítás mögött a keresztúton szerzett tudás állt. Ebben az esetben a gyógyító férfinak fő tevékenysége a rontott állatok gyógyítása volt.(MESZÁROS 1966. 287-302.) Itt ugyanazt az analógiás mágián alapuló gyógyító mechanizmust találjuk, mint a már említett imádsággal való gyógyításoknál.

54