Romsics Imre (szerk.): A másik ember. A Fiatal Néprajzkutatók III. konferenciájának előadásai. Kalocsa, 1993. november 15-19. - Kalocsai múzeumi értekezések 1. (Kalocsa, 1994)
Koltay Erika: Népi gyógyító specialisták vagy természetgyógyászok?
Kalocsa, 1993. november 15-19. 4. Gyógyítási módszer A füvekkel való gyógyítás csaknem minden személynél szerepelt. Találtam példát kenésre, oszteopátiára, gyári gyógyszerek alkalmazására, kézzel, szemmel gyógyításra. E gyógymódok közül azokat tekintem át részletesebben, amelyek ma is megtalálhatók a természetes gyógymódok között. Kenéssel két asszony foglalkozott, amelyhez mindkét esetben gyógynövény kezelés is társult. A kenőasszonyok a csomókat, merevedéseket, a fájdalom fészkeit keresték. Oláh Andor írja, hogy a kenés fájdalmas gyógymód, s ezáltal érvényesül benne a fájdalmat- fájdalommal hasonlóság elve. (OLÁH 1963-64. 318.) Bozó Istvánnénál két olyan momentum is található, amely a természetgyógyászatban is megvan. Az egyik Bozó néni szemlélete a gyógyításról: azt tartotta, hogy ő nem gyógyít senkit, csak gyógyítsa meg mindenki magamagát. (OLÁH 1963-64. 306.) A másik, Bozó néni szavait idézve, amikor egy gyulladt ínhoz ért azt mondta: „Mintha villanyoznák a kezemet”, (vö. a bioenergián alapuló gyógymódokkal) Csontkovácsok (4 eset) Közülük egy asszonyt is megneveznek, mint csontrakót, aki ficamokat, töréseket gyógyított. Módszerének leírása alapján az ő tevékenysége különbözött a „klasszikus” csontkovács gyakorlattól, (a női fizikum sem tette volna ezt lehetővé) Mészáros Ferencet említem először, aki elmondása szerint a kiropraktika gyakorlatát Buenos Airesben egy öreg olasztól tanulta meg, amit aztán saját módszere szerint fejlesztett tovább.(OLÁH 1979. 67.) Megörökített műfogásai Ormos Gábor szerint (ORMOS 1990. 79.) csaknem megfelelnek az Amerikában és Angliában ma is tanított „alapfogásoknak”. Másik országosan ismert csontkovács a Nyitra megyei Kubinyi István, aki hasonló módszerekkel gyógyított, olyan fogásokat alkalmazott, amelyeket az oszteopát és kiropraktor tankönyvekben is megtalálhatunk. (ORMOS 1990. 83.) Említést érdemel, hogy Mészáros Ferenc családja szintén Nyitra megyéből származik, alig néhány kilométerre Kubinyi Istvántól. Nem kizárt, hogy gyerekkorában Mészáros Ferenc már látta ezeket a műfogásokat. Az ilyen „hátulról átöleléses” műfogást már a 17. században leírják, mint ismert népi módszert. Ez viszont megelőzi A. Taylor (1828-1919) ill. B.J. Palmer (lseiből) nevéhez kötött gyógyító gyakorlatot, az oszteopátiát ill. kiropraktikát. (OLÁH 1979. 67., FULLER 1989. 74-81.) Mészáros Ferencnél találkozunk a köröm- és tenyérdiagnosztikával, amelyet családi titokként őrzött. Fél Edit a negyedi embernél is említi a köröm- és tenyérdiagnosztikát, a gyógyítás leírásának alapján úgy tűnt, hogy gyógymódja is hasonló megroppantásos gyógymód lehetett.(EA 00523/1942.) Mészáros Ferenc beszélt egy „kézből kisugárzó ismeretlen valamidről (EA. 13486/1962.), amit talán amerikai utazása során látott és kipróbálta maga is. Mészáros Ferenc életútjával részletesebben foglalkoztam, ugyanis családjában élő kapcsolat található a népi orvoslás és természetgyógyászat között. Fia orvostermészetgyógyászként dolgozik ma(ORVOSI HETILAP 1964. 428., 448 ). 55
