Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)
Castrum Tétel program (Solt–Tételhegy) eredmények és perspektívák - Szabó Máté: Solt-Tételhegy légirégészeti kutatása
SZABÓ MÁTÉ: SOLT-TÉTELHEGY LÉGIRÉGÉSZETI KUTATÁSA A környékén néhány csontvázas sír nyomát is azonosíthatjuk a fotókon. (4. kép) A légi felvételek feldolgozási lehetőségei Otto Braasch felvételeinek legnagyobb előnye, hogy az akkor még egy tagban művelt helyszínről egységes képet tudott rögzíteni. Ez az előny azonban komoly fejtörést okozott a feldolgozás során. Ennek oka egyrészt a Tételhegy méretében és morfológiájában, másrészt az egyetlen parcelláról hiányzó azonosítható pontokban keresendő. A solti Tételhegy nagyjából 100 hektár területen fekszik. Ennek nagy részét művelik, így az 1990-es évek végén készült felvételeken hatalmas részt fedtek le a régészeti információt tartalmazó fotók. A fényképezés során két lehetőség adódott, hogy az egész lelőhely látszódjon: a) lapos szögben, nagy perspektivikus torzítással fotózni, vagy b) minél magasabbról, esetleg részletenként, de a kis torzításra törekedve készíteni róla légi felvételt. Az eredmény egyrészt látványos, de nehezen feldolgozható torzítású, másrészt használható, de kevés kapcsolóponttal ellátott fotó lett. A képek feldolgozását így több lépésben, és újabb, digitális felvételek bevonásával lehetett elvégezni, melyek készítési körülményei további segítséget jelentettek. Napjainkban a PTE Pécsi Légirégészeti Téka kutatásai során a felvételezett területekről nem egy GPS koordinátát veszünk fel, hanem útvonalat, úgynevezett „tracklog”-ot rögzítünk. Ennek minden egyes pontja x,y,z koordináta értékekkel rendelkezik. A digitális fényképezőgéppel összehangolva, a képhez tartozó EXIF-információkkal szinkronizálva új módja nyílik meg a térképre illesztésnek. Ezek segítségével szinte pontosan tudjuk, hogy mely pontban volt a repülő a fénykép készítésének pillanatában. Ennek, valamint a készített kép látószögének ismeretében, továbbá a területről előállított domborzatmodell birtokában pontosabb lesz a feldolgozás. A térképre szerkesztés lépései tehát a következők voltak: 1) domborzatmodell készítése, 2) digitális felvételek feldolgozása, 3) ezek eredményének fényében Otto Braasch képeinek térképre illesztése, 4) ellenőrzés és pontosítás, és végül 5) az egyes képrészletek, mozaikdarabok illesztése. Összesen kilenc felvétel került térképre. A feldolgozás több lépésben történt kamera, polinomiális és gumilepedős módszerrel, attól függően, hogy az adott kép, vagy műveleti fázis mire adott lehetőséget.12 Végül a transzformált képek egyes részeit lehetett felhasználni a mozaikolás során. (5. kép) A térképre illesztés sarkalatos pontja a pontosság. Geofizikai mérés, vagy ásatás nélkül erre csak nagyságrendi választ lehet adni, hiszen a feldolgozás minősége sok mindentől függ. Jelen esetben a terület mérete és művelése (azonosítható kapcsolópontok hiánya), valamint a domborzati torzítás (a Tételhegy meredeken leszakadó oldalai) játszották ebben a legnagyobb szerepet. Az előzetes térképre illesztésnél helyenként majd’ húsz méteres eltérések is jelentkeztek olyan nagy fontosságú pontokon, mint a templom környezete, vagy az erődítés árkai. Szerencsére a vizsgált területen geofizikai mérés, és régészeti ásatás is volt, melyek segíthettek a feldolgozás pontosságának ellenőrzésében, illetve korrigálásában.13 (6. kép) A képek korrekciója után következett a mozaiklapok egymásra helyezése. Az összeillesztett felvételek a terület egyes részeiről a rendelkezésre álló adatok alapján előállítható legpontosabb képet mutatják. A részletképek felbontása egységesen 15 cm/pixel értéket kapott, mely egyes felvételek esetében nagyobb a valós részletességnél. A légifotó térkép A solti Tételhegy tetejét a légirégészeti kutatás alapján nem egységesen fedik régészeti jelenségek. A mozaikolt légi felvételek megteremtették a lehetőségét a régészeti nyomok térképezésére, térinformatikai feldolgozására. A légifotó térkép vektoros formában készült el, melyhez adatok is hozzárendelhetők, hogy a későbbiekben elemzéseket lehessen végezni rajtuk.14 Ez alapján nagyjából 30 hektár területen sikerült objektumok maradványait rögzíteni. (7. kép) A vektoros állomány előállítása rendkívüli körültekintést igényel. Ennek egyik oka a látható nyomok értelmezési problémájában keresendő, másrészt a képfeldolgozási pontatlanságban rejlik. Eddig szándé12 A feldolgozáshoz ERDAS IMAGINE fotogrammetriai programot használtunk. 13 Ezúton szeretném megköszönni Szentpéteri József projektvezetőnek, hogy az ásatási szelvények felmérési adatait használhattam munkám során. 14 A térinformatikai feldolgozás az ESRI ArcGIS szoftverével történt. 43
