Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)
Castrum Tétel program (Solt–Tételhegy) eredmények és perspektívák - Szabó Máté: Solt-Tételhegy légirégészeti kutatása
ARCHAEOLOGIA CUMANICA 3 kosán tartózkodtam a jelenségek datálásától, hiszen a légirégészeti kutatás elsődleges feladata a lelőhely szerkezetének feltárása, a nyomok keltezése járulékos vizsgálatokat kíván, aminek hiánya megnehezíti a jelenségek elkülönítését és értelmezését. A képfeldolgozási pontatlanság az objektumok formai és méretbeli értékelésébe szól bele. A felvételeken látható jelenségek csoportosítása szerint először a Tételhegyen megfigyelt sánc-árok rendszer feldolgozási eredményeit ismertetem. Az ásatások tanúsága szerint az Árpád-korban megújított középső bronzkori védelmi rendszer15 árkaiból 2000 méternél hosszabb szakaszt sikerült térképezni. (8. kép) A légi felvételeken látható lineáris nyomok közül többnyire világosan elkülöníthetők a védelmi funkciójúak. Az erődítés több részre osztotta a Tételhegyet, az árkok szélessége többször a tíz métert is meghaladja, egyes helyeken azonban már nem figyelhető meg a nyoma. A helyenként megkettőzött, vagy a fővonaltól eltérő jelenségek esetében a légi felvételek alapján nem dönthető el, hogy eredetileg is többszörös védelemmel látták el az adott részt, vagy a későbbi, Árpád-kori átalakításokhoz16 kapcsolódó nyomokról van-e szó. A térképezés során a legtöbb régészeti nyom a különböző korszakok települési jelenségei közé volt sorolható. (9. kép) Már a légi felvételek elemzésénél feltűnt, hogy az egymást metsző, eltérő típusba sorolható objektumok datálása is különbözhet, melyet a terepi kutatások alátámasztottak.17 Legnagyobb számban különböző méretű gödrök kerültek rögzítésre. Három nagyobb csoportjuk azonosítható a Tételhegy tetején, a templomot övező „fellegvár” árkának környékén, a lankásabb nyugati oldalon, valamint ritkásabban a magaslat keleti szélénél. Többnyire szabálytalan csoportokat alkotnak, esetenként azonban rendezett formában is megfigyelhetők. Ilyenek láthatók a Templomdomb környékén, ahol a 20 méteres hosszt is elérő párhuzamos cölöpsorok esetében felmerül a házként való értelmezés lehetősége is, melynek alátámasztása további kutatást igényel. A Tételhegy nyugati oldalán fekvő gödörcsoport esetében már a légi felvételek tanulmányozásakor felmerült, hogy hamvasztásos temető objektumai lehetnek, a ré15 SZENTPÉTERI 2010,59-61. 16 SZENTPÉTERI 2010, 61. 17 SZENTPÉTERI 2010, 59-63. gészeti kutatás alapján azonban telepjelenségeknek bizonyultak a nyomok.18 A vektorizált jelenségek másik fő csoportját a különböző árkok, és a hozzájuk kapcsolódó objektumok képezték. A szerkezetbeli eltérések és a szuperpozíciók alapján eltérő korszakba tartoznak, a kutatási eredmények és párhuzamok alapján a középkori település(ek)hez sorolhatók.19 Az árkok szabályos rendszerben területeket határolnak, „telkeket” képeznek. Ezek mérete változó, 20-30 méteres részeket kerítenek 1-2 méter széles árkokkal. Belsejükben helyenként téglalap alakú 34x46 méteres oldalhosszúságú „gödrök”, házak nyomait fedezhetjük fel. A harmadik lényeges jelenségcsoportot, a középkori templomot a Tételhegy északi részén, az ún. Templomdombon azonosíthattuk. (10. kép) A templom falait döntően kibányászták,20 ennek köszönhető, hogy a képeken csak foltszerűen, azonosíthatatlan részletekkel jelentkezett az objektum. A térképre szerkesztett felvételek sem árultak el többet az épületről, így tájolásán (ÉK-DNy) kívül csupán a „folt” méreteit ismerhettük meg. A maradványok kb. 25x15 méteres területet fednek le. A templomot övező körítőfal 55x45 méteres, ovális részt határol, melyen belül - a templom kivételével - nem lehetett régészeti objektumot megfigyelni. A falon kívül néhány csontvázas sír látható még. Összefoglalás Solt-Tételhegy légirégészeti kutatásában mérföldkövet jelentenek Otto Braasch felvételei. Habár a lelőhelyről azóta is a levegőből készült képek garmadája nyújt információt, az 1990-es évek művelési módja eddig megismételhetetlen lehetőséggel szolgált. Egy adott időpontban mintegy 30 hektárnyi régészeti jelenséget sikerült azonosítani, a régészeti kutatásokhoz pótolhatatlan alapadatokat szolgáltatni. A légifotó térkép megteremtette a célirányos kutatás lehetőségét, hiszen a vektorizált, koordinátával rendelkező adatok alapján jelölhetők ki a geofizikai kutatás számára, illetve a szondázó ásatásra területek. A feldolgozás pontossága a nagy kiterjedésű parcellák, valamint a Tételhegy morfológiai jegyei miatt azonban 18 Ezúton szeretném megköszönni Somogyvári Ágnesnek a kérdés eldöntésében nyújtott segítségét. 19 SZENTPÉTERI 2010,60-61., Pécsi Légirégészeti Téka archívuma. 20 Rosta Szabolcs szives szóbeli közlése. 44
