Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)
Árpád-kori falu Kiskunfélegyháza határában - Gallina Zsolt–Gulyás Gyöngyi–Molnár István: Késő Árpád-kori településrészlet Kiskunfélegyháza, Amler-bányából
ARCHAEOLOGIA CUMANICA 3 Korsó- vagy palacktöredékek: Egyedül a 13. épületből került elő egy korsóból vagy palackból származó szürkésbarna színű, külső oldalán függőlegesen elsimított nyaktöredék. Hasonló töredékek ismertek az Árpádkorból, de azok vörös, barnásvörös színűek.197 Orsókarikák Négy vörösesbarna, homokkal soványított anyagú edény oldaltöredékéből készített, középen átfúrt, kissé aszimmetrikus orsókarika került elő. Az orsókarikák mérete változó volt, a 62., a 148. és a 149. gödrökből felszínre került darabok 2,5-2,8 cm átmérőjűek voltak (34. kép 2-4). Ennél nagyobb példány került elő a 103. gödörből. Hasonló módon készült orsókarikák nagy számban fordulnak elő Árpád-kori telepeken.198 A 6. házban egy 3 cm átmérőjű agyagkorongot találtunk, mely valószínűleg egy félkész orsókarika lehetett. Vastárgyak A településen előkerült fémtárgyak alacsony száma valószínűleg a falu szisztematikus elhagyásával hozható kapcsolatba. A feltárt objektumok közül négyben találtunk vastárgyat, illetve a fémdetektoros vizsgálat során összegyűjtöttünk egy 6,3 cm hosszú, sérült vasszöget. Az. 5. házban egy egyenes hátú, középső nyélállású, egyélű, hiányos hegyű vaskést (34. kép 8), a 90. gödörben egy lemezből kialakított, egyik végén ellapított és visszahajtott csőszerű, ismeretlen rendeltetésű vastárgyat leltünk (34. kép 10). A 137. gödörben egy valószínűleg vaspánthoz tartozó töredék, a 96. gödörben pedig egy kulcs tollára emlékeztető alakú, lapos vastárgyat találtunk. Megmunkált kőeszközök Összesen 10 objektumból került elő őrlőkő töredék, melyek közül több darab másodlagosan átégett. Ezek kivétel nélkül az ún. mecseki, cserkúti típusú, felső permi vörös homokkőből készült, jellegzetes darabok. A település, úgy látszik, nagyobbrészt ezzel a bányászati 197 Pl.: Szeren (VÁLYI 1986, 234), Csátalján (Cs. SÓS - PARÁDI 1971, 130.), Szarvason (KOVALOVSZKI 1960, 37.), Keszthely-Fenékpusztán (JANKOVICH 1991, 191.) került elő simított, polírozott palacktöredék. Orosháza-Kardoskútról színe megadása nélkül említettek ilyet (MÉRI 1964, 46.). Lázár Sarolta egy 13. századi esztergom-örményi edény kapcsán gyűjtötte össze az Árpád-kori polírozott palackok eddigi irodalmát (LÁZÁR 2004,111-114.). 198 Hasonló került elő Szeren (VÁLYI 1986, 235.), Veresegyházon (MESTERHÁZY 1983, 149., 16. kép 1-2, 6-7), Kajárpécen (TAKÁCS 1993a, 217.). Utóbbi a készítésük módját is ismerteteti. és kereskedelmi vonallal volt kapcsolatban.199 * Az őrlőkő töredékek mellett csak a 2. házban, a 21. árokban és a 117. gödörben találtunk egy-egy aprószemcsés homokkőből készített, négyszögletes átmetszetű fenőkövet (34. kép 6). A 63. gödörben lelt, megmunkált kő ugyancsak aprószemcsés homokkőből készült. Egy korong alakú, lyukas, egyik vége felé kiszélesedő eszközhöz tartozott (34. kép 9). A bontás során számos réti mészkő töredék is felszínre került, azonban azok felületén nem találtunk megmunkálásra utaló nyomot. Salakdarabok 3 épületből (2., 5., 13. obj.), egy árokból (15. obj.) és további 7 gödörből (37.,56., 103., 110., 140., 158., 160. obj.) került elő kohó- vagy szilikátsalak. Az említett objektumok között semmi összefüggés nem figyelhető meg, a településrészlet különböző pontjain helyezkednek el. A 15. árkot és az 56. gödröt leszámítva, a többi objektum a feltárt terület ÉK-i részén, egy közel 130 m hosszú szakasz mentén, szétszóródva fekszik. A kohó- és vasalakok jelenléte alapján bizonyos ipari tevékenységre következtethetünk. A leletanyag keltezése A leletanyag alapján igen nehéz a pontos keltezés. Ha a település időrendjét vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy az objektumok közel egy időben voltak használatban. Erre a házak sorba rendezése, az egymást metsző objektumok hiánya és a különböző objektumokból előkerült, de egy edényhez tartozó töredékek megléte is utal. A 8. ház kemencéjének sütőfelülete alól és a 13. épületből, a 63. és a 64. gödörből, a 109. és a 119. gödrökből, illetve a 140. és 149. gödrökből kerültek felszínre azonos edényhez tartozó kerámiatöredékek. Az említett objektumpárok a 63. és 64. gödörpárt leszámítva egymástól 35-40 méterre, tehát egymástól viszonylag távolabb helyezkedtek el. A szuperpozíciók hiánya és a nagyjából egységes képet mutató leletanyag alapján úgy gondoljuk, hogy a település viszonylag rövid ideig, nem évszázadokon át, működött. A leletanyagban hiányoznak az egyértelműen az Árpád-kor korai szakaszára jellemző díszítések és edénytípusok. Ezzel szemben nagy számban találhatók meg az Árpád-kor későbbi időszakaszára jellemző edényformák, technikai eljárá- 199 Lásd a kötetben dr. Szónoky Miklós tanulmányát. 320
