Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)

Árpád-kori falu Kiskunfélegyháza határában - Gallina Zsolt–Gulyás Gyöngyi–Molnár István: Késő Árpád-kori településrészlet Kiskunfélegyháza, Amler-bányából

GALLINA - GULYÁS - MOLNÁR: KÉSŐ ÁRPÁD-KORI TELEPÜLÉSRÉSZLET KISKUNEÉLEGYHÁZA, AMLER-BÁNYÁBÓL sok, de hiányoznak az egyértelműen késő középkorra utaló jelenségek is. A fehér kerámia jelenléte bizonyítja, hogy a település megérte a 13. századot. A viszonylag kis számú és nem túlzottan jellemző kerámia alapján a település általunk feltárt és közölt részét a 12-13. szá­zadra keltezhetjük. Településszerkezet Bár egy igen jelentékeny nagyságú részt (20.000 m2) kutattunk meg az Árpád-kori faluból, a település egy jelentős és a feltárt területhez képest központi része, mintegy 40 %-a elpusztult, ezért a településszerkezeti következtetésekkel óvatosan kell bánnunk. A térképet elemezve kijelenthető, hogy a különböző típusú, félig földbe mélyített Árpád-kori épületek nagy része ÉNy- DK-i irányú, két soros rendbe illeszkedett (1. kép). A D-i sorba 6 (2-5., 13-14.), az É-i sorba pedig újabb 6 építmény (7-11. és talán a 12.) tartozott, egyfajta utcát képezve, fűrészfogas beépítéssel. Azonban a lelőhely itt viszonylag keskeny 15-20 m-es feltárt sávja, az É-i épületek nagy részének részleges feltárása óvatosságra int bennünket.200 A két sortól D-re, DK-re, közel 60 m-re, egymás köze­lében helyezkedett el az 1. és 6. épület. E két csoport közötti viszony nem állapítható meg, mert éppen a köztük levő terület pusztult el. Hasonló épületsorokat, soros-utcás szerkezetet több, főleg késő Árpád-kori telepfeltáráson figyel­tek meg, pl. Dunaújvárosból, Muzsla-Csenkéről, Bajcs-Farkaspusztáról, Kecskemét-Törökfái-dűlőből, Cegléd-Bürgeházi-dűlőből, Kecskemét-Kiscsukás 44/II/2. lelőhelyről ismertek.201 Szeren két, egymással L alakban érintkező sorba rendeződött 4-4 nagyobb, bonyolultabb szerkezetű, all. század közepe és a 12. század közepe közé keltezett épületet tártak fel.202 Az utcás-soros falu előképét, a falut kettéosztó utat Tiszafüred-Morotvaparton figyelték meg.203 Három házsor került elő Szigetszentmiklós-Üdülősoron.204 200 A 12. épület és a hozzá feltehetően kapcsolható (lásd előző fejeze­tek!) 29. karám és 30. körárok, valamint a Ny-on levő 18-19., 21. karámok épületsorok közötti helyzete ellent is mondhat az utcasornak! 201 BÓNA 1973, 80.; KUZMA 1983, 13-15.; TOCIK 1964, 17.; CZIFRA - SZ. WILHELM - ZSOLDOS 2012, 86; GULYÁS 2007, 52. A kecskemét­kiscsukási adat Pintér László szíves szóbeli közlése. 202 VÁLYI 1986,123. 203 LASZLOVSZKY 1991, 351. 204 IRÁSNÉ MELIS 1992a, 41. Derékszögben megtörő házsort figyeltek meg Lébény- Bille-dombon.205 Rákospalota-Újmajorban ÉNy-DK-i irányú utcarészlet, mellékutcák kerültek elő.206 Az Amler-bányában feltárt település jellegzetessége a feltételezett állattartó épületek között a karámok (3., 21., 29., 30. árkok) előfordulása, településrend­be illeszkedése. A lakóházak, veremólak, karámok és különböző gödrök esetében talán számolhatunk itt is a „csoportos udvar”-nak nevezett telekbeépítési rend csírájával. Az udvart itt két-három vagy négy oldalról körbeveszik a különálló épületek, objektumok.207 Ez a rendszer általános volt Európa közép-keleti térségében már a 7-8. századtól egészen a késő Árpád-korig. Más szóval és szerencsésebben nevezhetnénk ezt „szabály­talan udvar”-nak is, ahol az egyes objektumok, a telken belül a telekhatárhoz, a telek mellett elhaladó úthoz és egymáshoz viszonyítva is rendszertelenül állnak.208 Érdemes megvizsgálni az épületek használati idejét. Az 1., 6. és 8. objektumoknak két periódusa volt. Az 1., 6. építmények két időszakát a hozzájuk kapcsolódó cölöplyukak, a 8. házét a két kemence jelezte. Hosz- szabb, illetve többszöri használatra utal a 3. ház három és a 4. épület két megújított padlószintje is. A 6. és 12. objektum egyik ágasfáját többször megújíthatták, erre utalhatnak a mellette levő cölöplyukak. A földbe ásott építmények hosszabb használatát több helyen megfi­gyelték.209 * * * * A falut feltehetően békés körülmények kö­zött hagyták el lakói. Erre a pusztulási rétegek hiánya, a viszonylag homogén betöltés és a kevés leletanyag utal. A lelőhelyen feltárt cölöphelyek minden bizonnyal fel­szín feletti építmények létére utalnak, azonban ezek pontos méretét és struktúráját sem tudtuk egyértel­műen megállapítani. A 21. ároktól DK-re (116. obj.) és a 29. karámtól É-ra (115. obj.) kibontott cölöphelyek rendszertelenül helyezkedtek el. Némi rendszert tud­tunk megfigyelni a 3. karám árok Ny-i belső oldalán előkerült 17 db cölöplyuknál (29. obj). Ebben az eset­205 TAKÁCS 1996,6. t. 206 BENCZE 1999,23-24. 207 BALASSA 1997,188 ; Uő. 2009,216. 208 BARABÁS - GILYÉN 1979,17-21. 209 PL: Sály-Váralja 3. házának tetőszerkezetét Mesterházy Károly sze­rint többször megújították (MESTERHÁZY 1986, 89-90.). Kerekegyhá­za településének 32. házában több karó- és cölöplyuk, kétrétegű padló került elő (IRÁSNÉ MELIS 1992, 96-97.). Törökbálint-Kukoricadűlő 4. háznál többszöri megújítás-átépítés (4 periódus) nyomát figyelték meg (NYÉKHELYI 1992,175.). 321

Next

/
Thumbnails
Contents