Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)
Árpád-kori falu Kiskunfélegyháza határában - Gallina Zsolt–Gulyás Gyöngyi–Molnár István: Késő Árpád-kori településrészlet Kiskunfélegyháza, Amler-bányából
GALLINA - GULYÁS - MOLNÁR: KÉSŐ ÁRPÁD-KORI TELEPÜLÉSRÉSZLET KISKUNFÉLEGYHÁZA, AMLER-BÁNYÁBÓL feltárt Haleszen a házaktól távolabb, É-i és D-i irányba is megfigyeltek négyszögletes alaprajzú kerítő árkokat, melyeknél két esetben a bejárat helyét is rögzítették.150 A közeli Belsőgalamboson két, egy 4,5 x 15 m-es és egy 24 x 29 m-es területet elkerítő árkot tártak fel. Az előbb említett árok lekerekített téglalap, az utóbbi ötszög alaprajzú kerítő árok volt.151 A feltárási terület D-i részén kibontott 3. árok is az állattartáshoz kapcsolódó objektumként értelmezhető. A 7. karámtól közvetlenül D-re fekvő, kereszt alakú árok két szögletes alakú kerítő árkot foglal magába. A két karám egy ponton - az É-i árok D-i, a D-i árok É-i sarkánál - érintkezik egymással. Mivel az objektum betöltése a nyesési szinten egynemű volt, így feltételezhetjük, hogy a két, egymásba kapcsolódó árkot egy időben ásták ki.152 Az árok Ny-i szakaszától D-re kibontott, 4 cölöpből álló cölöpszerkezetes építményt talán lábas ólként is értelmezhetjük, hasonlóképpen az ettől közvetlenül É-ra levő másfél tucatnyi szabálytalan helyzetű cölöplyukból álló struktúrát. Az összesítő térkép alapján feltételezhető, hogy a 15., 25. árok-pár és a 15., 26., 27. számú, valójában egy árok, ugyancsak kerítő árok lehetett. Az árkok egyes szakaszai a nyesés során elpusztultak, de ha a kibontott árokrészleteket összekötjük, akkor egy kettős, K-i részén talán hármas kerítő árok rajzolódik ki előttünk. A kerítő árok beleillik a 3. és a 7. karámok által alkotott ÉÉK-DDNy-i újvárosból (BÓNA 1973, 64-66.), Kengyelről (LASZLOVSZKY 1982, 282.), Kiskundorozsma-Subasa lelőhelyről (utóbbi késő középkori) (SZALONTA1-TÓTH 2003a, 91.), Kecskemét-Törökfái-dülő (CZIFRA - SZ. WILHELM - ZSOLDOS 2012, 86), Makó, Igási-út (GULYÁS 2012, 52-53.), Kecskemét-Peczek (PETKES 2012, 87.), Pácin-Alharaszt (RINGER - SZÖRÉNYI 2011, 505., 508-509., 5. kép), Gyál 8-9/a lelőhely (PÉTERVÁRY - KŐVÁRI - ANTONI 2006, 29-30, kép), Üllő 2. lelőhely (BATIZI - TARI - RÁCZ 2006, 41, kép), Vecsés 54. lelőhely (KULCSÁR 2006,57-58. kép), Nyíregyháza-Pazonyi út (LUKÁCS 2007,223, térkép), Budapest 002-003. lelőhely, Vető VIII. dűlő (BENCZE - KOROM - TEREI - TÉZER 2009, 10. kép), Jánoshalma-Hergyevicza, Madarász-tanyától ÉK-re (PÖPITY 2012b, 245.), Csanádpalota, Országhatár (PÓPITY 2012c, 202.), Apátfalva -Belez (VARGA 2012,164.), Ófehértó-Keresztút (MAJERIK-LARSSON 2012a, 315.), Budapest XV. Újmajor I. lelőhely I. terület (1RÁSNÉ MELIS 2007, 87-88., 113., 1. kép). Ez utóbbi lelőhely feltárása során ún. szárnyékokat, vagyis pásztorépítményeket is megfigyeltek, melyek felépítését a szerző részletesen le is írta. Az ásató a rákospalotai feltáráson megfigyelte, hogy a korábban karámként használt 36. árkot később szárnyékként használták (ÍRÁSNÉ MELIS 2007,114.). 150 SOMOGYVÁRI 1997,89.; Uő. 1998,32. kép; Uő. 2001,447.. Az egyik kerítőárkot (9. obj.) a fentebb már említett kör alaprajzú karámra (10. obj.) ásták. 151 V. SZÉKELY 1997, 83. 152 Egymással érintkező kerítő árkokat tártak fel többek között Kistelek-Perczel lelőhelyen (VÁLYI, 2003, 10. kép). irányú sorba. Az elképzelés azonban csak feltételesen kezelhető, mivel az árokrendszer kiterjedése a feltárási terület határai miatt nem tisztázott. De elképzelhető, hogy egy többször megújított karám árok állhatott a település K-i szélén. Ballószög 91. lelőhelyen egy 13 x 22 m-es területet elkerítő és egy részleteiben megmaradt árokrendszert bontottak ki. Megfigyelhető volt, hogy a belső téglalap alakú teret itt két részre osztották.153 A karámként meghatározható kör és téglalap alakú árkok általában alföldi környezetben fordulnak elő. Különösen nagy számban találhatóak meg a Duna-Ti- sza-közén, ahol használatuk a későbbiekben is kimutatható.154 E térségben való nagy számuk összefügghet az állattartás - földrajzi okokkal is magyarázható - nagy szerepével az itt élők gazdálkodásában. Egyéb, rendszerbe nem illeszkedő, szabálytalan árkokat, árokrészleteket is feltártak a lelőhelyen, ezek funkciója, szerepe és néha kora nem egyértelműen meghatározható. Ezek között nem találtunk olyan árkokat, melyek egyértelműen a település belső osztására, a telkek körülhatárolására utalnának. Gödrök A lelőhelyen előkerült objektumok közül a különféle alakú és méretű gödrök fordultak elő legnagyobb számban. A gödrök nagy része kis és közepes méretű volt, melyek többségénél csak az egykori objektum alját tudtuk megfogni a humuszréteg vékonysága miatt. A gödrök általában ovális, kerekded vagy lekerekített sarkú téglalap alaprajzúak voltak, melyek mellett néhány négyszögletes, trapezoid és teljesen szabálytalan alaprajzú gödröt is feltártunk. A gödrök fala a legtöbb esetben rézsűs volt, de előfordult méhkasos vagy meredek falú is, az aljuk általában kissé ívelt vagy közel vízszintes volt. Összesen 4 gödörnél (30., 118., 120., 122.) figyeltünk meg a gödör szélénél kialakított, sekély, rézsűs falú mélyedést, mely a gödör lejárata lehetett. Több sekély gödör alján, illetve aljának egy részén volt szürkéssárga, kemény tapasztott réteg. Ezek az objektumok általában kisebb csoportokban, egymástól ki- sebb-nagyobb távolságokra kerültek elő.155 * A tapasztás kizárólag az objektumok alján volt megfigyelhető, ki153 HORVÁTH 1995, 2. rajz; PINTÉR 1995, 195-196. 154 VÁLYI 2003,40-42. 155 A gödörcsoportok tagjai: 42., 43., 44; 61., 62., 64; 149., 150., 155., 156., 157., 159. 313
