Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)
Árpád-kori falu Kiskunfélegyháza határában - Gallina Zsolt–Gulyás Gyöngyi–Molnár István: Késő Árpád-kori településrészlet Kiskunfélegyháza, Amler-bányából
ARCHAEOLOGIA CUMANICA 3 égetett falú gödör nem került elő. A gödrök mérete és alakja valószínűleg a funkciójuk szerint változott. Erre a tényre világított rá Béres Mária a kontraparti feltárása kapcsán. Az ásató az általa megfigyelt, közel 150 gödör mérete, alakja, elhelyezkedése, illetve a hasonlóan magas gödörszámú Árpád-kori település feltárások eredményeinek összehasonlítása alapján foglalkozott a gödrök, vermek kérdéskörével. A vizsgálat alapján kiderült, hogy minden településen van egy-két, a többinél nagyobb méretű verem.156 A gödrök funkciójuk alapján gabonatároló, anyagnyerő és/vagy hulladék tárolására használt objektumok. Néprajzi párhuzamok alapján tudjuk, hogy a szemes gabona tárolására a legalkalmasabb vermek a körte alakúak, amelyekben, ha jól ki voltak égetve, akár évekig is eltarthatták a terményt, mert azt sem a felszivárgó víz, sem a rágcsálók nem pusztíthatták. E vermek jellemzője, hogy szájuk keskeny, 80-120 cm átmérőjű. Mélységük a talajvíz szintjétől függően 2-3 méter. Alsó részének átmérője 2-3 méter is lehet. Belsejét rendszerint kiégették, majd tárolás előtt minden évben jól kifüstölték, és törekes szalmával kibélelték. Ezután gabonával majdnem a föld színéig feltöltőtték, felülre is szalmát tettek, majd leföldelték, letapasztották, néhol súlyos malomkővel lezárták. 157 Béres Mária kutatása alapján azonban kiderült, hogy az Árpád-korban nem minden esetben égették ki a vermeket, mint ahogy ez az Amler-bányai lelőhely gödreinél is látható volt. A gödrök alján megfigyelt tapasztás foltok, illetve a gödrök hamus betöltése mind arra utal, hogy a vermekben tárolt gabonát védték a külső behatásoktól. A gödrök hamus, pernyés betöltése a vermek szalmával való bélésére utalhat.158 A néprajzból ismert párhuzamok alapján a vermeket a ház közelébe, az udvarba, gyakran az utcára az ablak alá ásták, azért hogy a tolvajok ellen jól szemmel tarthassák azokat. Alacsony fekvésű falvak lakói gyakran a falun kívül, dombosabb részen ásták meg vermeiket, melyekre fogadott őr vigyázott.159 Valószínűleg hasonló okok miatt áshatták az Árpád-korban is a lakóházak közelébe a vermeket. A kisebb méretű vermek, melyek a házak köré csoportosulva helyezkedtek el, egy-egy 156 BÉRES 1988, 29. 157 BALASSA - ORTUTAY 1979,160. 158 BÉRES 1988,29. 159 BALASSA - ORTUTAY 1979,160. család gabonatárolói lehettek, de az is elképzelhető, hogy a különböző méretű vermek a különböző gabonafélék tárolására voltak alkalmasak.160 Amler-bánya esetében a gödrök mind a lakóházak, mind a gazdasági épületek (4., 5., 12., igaz itt kisebb számban) közelében csoportosultak, rendre azoktól Ny-ra és/vagy É-ra. A lelőhely K-i részén K-ÉK-Ny-DNy-i vagy ÉK-DNy-i hossztengelyű, szabályos vagy szabálytalan alakú, lekerekített sarkú téglalap alaprajzú, rézsűs falú, egyenes vagy enyhén ívelt aljú, 40x114-90x164 cm nagyságú, 12-50 cm mély gödrökből álló, K-ÉK-Ny-DNy-i irányú sort figyeltünk meg. A 77 m hosszú, nagyjából egyenes vonalú tengely mentén elhelyezkedő 26 gödör leletanyagot nem tartalmazott, így az Árpád-kori telephez való tartozásuk csak valószínűsíthető. A gödrök hasonló, feketésbarna, humuszos-tőzeges betöltése arra utal, hogy azok azonos funkciót betöltő objektumok lehettek, azonban valódi rendeltetésük kérdéses (kerítésalapozás, erődítés, terménytárolók sora). A gödrök az Árpád-kori település legkeletibb karám árkától (3. obj.) 28 m-re K-re jelentkeztek néhány újkori gödör mellett, azonban a modernkori objektumok betöltése eltért ezeknek a gödröknek a betöltésétől. Hasonló paraméterű objektumokból álló gödörsorok kerültek elő több közeli lelőhelyen is, így Kiskunfélegyháza-Haleszen is.161 A Kecskemét-Monostori út Kelet II. lelőhelyen (RL 15) hosszúkás, rézsűs oldalú oszlophelyekből álló, ugyancsak ismeretlen korú paliszádsort figyeltek meg, mely legalább 150 m hosszan volt követhető a megnyitott felületen.162 Az előző lelőhely szomszédságában, a Kecskemét-Törökfái-dűlő lelőhelyen - egy közel 12.630 m2-es nagyságú, egybenyitott felületen - téglalap alaprajzú, ÉNy-DK-i irányú sorban elhelyezkedő, leletnélküli gödörsort bontottak ki.16319 beásásból álló, K-Ny-i irányú gödörsort tártak fel Makó, Mikócsa- dűlőben az M43-as autóút feltárása kapcsán is.164 Az érpart magaspartján elhelyezkedő gödrök betöltése egyforma - homokos sávokkal kevert - volt, leletanyagot nem tartalmaztak.165 Hasonló, több száz méteren követhető gödörsort tártak fel Felgyő, Kettőshalmi-dű- lőben is, azonban az előzőekhez hasonlóan, leletanyag 160 BÉRES 1988, 29. 161 Somogyvári Ágnes szíves szóbeli közlése. 162 SÓSKÚTI 2012, 90. 163 CZIFRA - SZ. WILHELM - ZSOLDOS 2012,87. 164 PÓPITY - SZ. WILHELM 2009a, 42. 165 Pópity Dániel szíves szóbeli közlése. 314
