Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)

Árpád-kori falu Kiskunfélegyháza határában - Gallina Zsolt–Gulyás Gyöngyi–Molnár István: Késő Árpád-kori településrészlet Kiskunfélegyháza, Amler-bányából

ARCHAEOLOGIA CUMANICA 3

árok vonalvezetése viszonylag szabályos, oldalán néha egy-egy kiugrás. Fala középtájon (a legmélyebb helyen) meredeken rézsűs, távolabb ívelt, illetve lankásan rézsűs, az alja ívelt-teknős. A szárnyakon padka helyezkedett el kétoldalt. É-i és Ny-i része helyenként többosztatú volt. Az ároknak két fő tengelye volt: egy ÉNy- DK-i és egy Ny-K-i irányú. A D-i karám megközelítőleg 22 x 22,5 m, az É-i karámrészlet 19,2 x 25,6 m nagyságú területet vehetett körbe. A karám árkok teljes mérete bizonytalan, mert az árkok egyes szakaszai a gépi munka során elpusztultak. Betöltése: szürkésbarna humuszos-homokos kevert, a „C-D” metszetnél az alsó kétharmada feketésbarna humuszos és sárga homokfoltos erősen kevert. Leletanyag: 1. Vörösesbarna, réteges törésfelületű, homokkal soványított, kézi korongolt edény oldaltöredéke. 2. Nagy meny- nyiségű állatcsont. 3. Réti mészkő töredéke.

4. árok: sz.: 35-40 cm, m.: 10-15 cm. Kissé ívelt vonalvezetésű, É-ÉK-D-DNy-i irányú, rézsűs falú, egyenes aljú, É-i és D-i vége felé elkeskenyedő, mely két részre tagolódott. A két árokszakasz közötti rész a gépi munka során pusztulhatott el, az árokvégek közötti távolság 3,2 m volt. A közel 18 m hosszan követhető árok az 1. és/vagy a 6. ház portájához tartozhatott. Az árokhoz K, DK felől két gödör is csatlakozott két oldalon. Felülrétegződés nem volt megállapítható. Betöltése: szürkésfekete humuszos-homokos kevert. Leletanyag: 1. Őrlőkő töredéke. 2. Kevés állatcsont. Valószínűleg Árpád-kori.

5. árok: sz.: 20-50 cm, m.: 14 cm. Egyenes vonalú, É-ÉK-D-DNy-i hossztengelyű, két végén elkeskenyedő, rézsűsen befelé haladó falú, egyenes aljú, valószínűleg az Árpád-kori falu egy telkét határoló, melyet 8,7 m hosszan lehetett feltárni. Betöltése: szürkésfekete humuszos-homokos kevert. Leletanyag: nem volt. Valószínűleg Árpád-kori.

6. árok: sz.: 56 cm, m.: 18 cm. Félkörívben jelentkező, Ny-K-i irányú, rézsűsen befelé haladó falú, ívelt aljú, melyet 2,8 m hosszan lehetett megfigyelni. Az árok mindkét vége lekerekített Az árok a

3. karám árok É-i tagjának belső oldalán jelentkezett. Betöltése: szürkéssárga homok. Leletanyag: 1. Kívül feketésbarna, belül narancssárga, réteges törésfelületű, homokkal és kaviccsal soványított, kézi korongolt bogrács az edény külső-belső síkja felé kiszélesedő, tetején vízszintesen levágott, oldalán lekerekített perem- és meredek oldalindításának töredéke (18. kép 1). A perem két helyen átfúrt (Átm.: 1,1 cm), itt a perem az edény belső síkja felé épphogy kiszélesedik. A furatok ferde irányúak. 2. Lila, csillámos anyagú kőzetből készített, domború felületű őrlőkő töredéke, mely három oldalán megmunkált.

7. árok: sz.: 95-105 cm, m.: 30 cm. Szögletes alaprajzú, befelé ível- ten rézsűs falú, ívelt aljú, helyenként padkás kialakítású kerítő árok Ny-K-i és K-i végén ÉÉK-i irányba derékszögben megtörő szakasza. Az É-ÉK-D-DNy-i árokszakasz derékszögben Ny-i irányba fordul. Az árok középtájon mélyebb, a szárnyakon elsekélyesedik, majd eltűnik. Ennek oka a földgépek okozta bevágás. A 7. árok D-i szakasza kb. 60 cm-re van a 3. árok É-i szárnyától. A kerítő árok megközelitőleg egy 12,8 x 14,4 m nagyságú területet vehetett körbe. Betöltése: szürkésbarna humuszos-homokos, agyagszemcsés kevert. Leletanyag: 1 db természetes kőtöredék. Valószínűleg Árpád-kori.

8. árok: sz.: 60 cm, m.: 30 cm. Szabálytalan vonalvezetésű, ÉK- DNy-i irányú, rézsűs falú, egyenes aljú, melynek a DNy-i vége kikopott, az ÉK-i vége a feltárási területen kívül esett. Betöltése: sárga- szürkefoltos homok. Leletanyag: nem volt. Kora bizonytalan.

11. árok: sz.: 50-75 cm, m.: 32-40 cm. ÉNy-DK-i irányú, befelé rézsűs falú, egyenes aljú, melynek az ÉNy-i végét vágta a 10. újkori árok. Az árok 2,5 m hosszan volt megfigyelhető. Betöltése: világosszürke homok. Leletanyag: 1. Narancssárga, réteges törésfelületű, homokkal és kaviccsal soványított, kézi korongolt bogrács az edény külső síkja felé erősen, a belső síkja felé enyhén kiszélesedő, lekerekített peremtöredéke. 2. Kívül feketésbarna, belül narancs- sárga, fekete törésfelületű, homokkal és apró kaviccsal soványított, kézi korongolt bogrács koromfoltos oldaltöredéke.

12. árok: sz.: 110 cm, m.: 20-30 cm. ÉNy-DK-i irányú, rézsűs falú, egyenes aljú, DK-i irányba elmélyülő, melyet a 10. és a 16. árok is vágott. Betöltése: világosszürke homok. Leletanyag: kevés állatcsont. Valószínűleg Árpád-kori.

13. árok: sz.: 40 cm, m.: 20 cm. Rövid, É-D-i irányú, rézsűs falú, egyenes aljú, melyet DNy-i oldalán a 90. gödör vágott, az É-i vége a feltárási területen kívül esett. Az árok 70 cm hosszú szakaszát lehetett feltárni. Betöltése: szürkésbarna szerves homok. Leletanyag: nem volt. Kora bizonytalan.

14. árok: sz.: 50 cm, h.: 250 cm, m.: 12-16 cm. K-ÉK-Ny-DNy-i irányú, rézsűs falú, ÉK-i részén padkás kialakítású, ívelt aljú, melynek a DNy-i vége lekerekített, a gépi humuszolás során elpusztult, az ÉK-i, mélyebb szakaszának vége, pedig a feltárási területen kívül esett. Betöltése: középszürke kevert homok, helyenként sötétebb humuszos foltokkal. Leletanyag: nem volt. Kora bizonytalan.

15. árok: sz.: 112 cm, m.: 15-18 cm. Szabálytalan vonalvezetésű, Ny-ÉNy-K-DK-i irányú, rézsűs falú, egyenes aljú, melynek a K-i szakasza két ágból indult ki, majd 7-8 m után egyesült. A DNy-i vége lépcsőzetesen mélyült, a Ny-i ágánál kisebb padkák. A két árokszakasz egyesülése után kb. 14,5 m-re a csatorna derékszögben DNy-i irányba fordult, majd kifutott a szelvényből. A K-i, két csatornából álló szakasz délebbi tagja 9 m-es hiátus után még kb. 45, m hosszan volt követhető. Ennek a kisebb árokszakasznak a DK-i vége a 25. árok előtt ért véget, azonban az is elképzelhető, hogy a 25. ároktól K-re jelentkező 26. árok is ennek az ároksza284