Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)

Árpád-kori falu Kiskunfélegyháza határában - Gallina Zsolt–Gulyás Gyöngyi–Molnár István: Késő Árpád-kori településrészlet Kiskunfélegyháza, Amler-bányából

GALLINA - GULYÁS - MOLNÁR: KÉSŐ ÁRPÁD-KORI TELEPÜLÉSRÉSZLET KISKUNFÉLEGYHÁZA, AMLER-BÁNYÁBÓL

kasznak a folytatása volt. Valószínűleg az árok K-i végének É-i tagjának a folytatása lehetett a 25. árok ÉK-i végének derékszögben bekanyarodó szakasza. így a 15. és a 25. árokszakaszok egy többszörösen megújított kerítő árok tagjai voltak. De az is elképzelhető, hogy az említett árokszakasz K-i folytatása volt a 33. árok. Az árok minden vége a feltárási területen kívül esett, így pontos kiterjedése nem volt megállapítható. Betöltése: szürkésbarna humuszos, homokos kevert. Leletanyag: 1.1 db állatcsont töredék. 2. Salakdarab. Valószínűleg Árpád-kori.

16. árok: sz.: 60-100 cm, m.: 26 cm. Ny-K-i irányú, rézsűs falú, egyenes aljú, K-ÉK felé kiszélesedő, kissé bemélyülő, Ny-i végén lekerekített, melynek a K-i vége a feltárási területen kívül esett. Az árok 4 m hosszan volt követhető. Betöltése: szürke kevert homok. Leletanyag: 1. Narancssárga, fekete törésfelületű, homokkal és apró kaviccsal soványított, kézi korongolt bogrács koromfoltos oldaltöredéke. 2. Kevés állatcsont.

17. árok: sz.: 38 cm, m.: 6-10 cm. ívelt vonalú, Ny-K-i irányú, rézsűs falú, egyenes aljú, alján két kerek alakú, 20-25 cm átmérőjű, 10 cm-rel mélyebb cölöplyukkal. Az 5,6 m hosszú árokszakasz mindkét vége lekerekített. Feltehetően kerítés alapárok lehetett. Betöltése: szürkésfekete, kevert humuszos-homok. Leletanyag: nem volt. Valószínűleg Árpád-kori.

18. árok: sz.: 100-110 cm, m.: 40-45 cm. „V” alaprajzú, rézsűs, helyenként kisebb padkákkal tagolt falú, egyenes, vagy enyhén ívelt aljú, melynek a K-i oldalából nyúlvány emelkedik ki. Az árok ÉNy-i és ÉK-i tagjának végei a feltárási területen kívül estek. Az árok valószínűleg egy szögletes alaprajzú kerítő árok 5,4 és 8 m hosszú feltárt szakasza. Betöltése: feketésszürke tőzeges-homokszemcsés, alsó harmadában paticsszemcsék. Leletanyag: 1. Narancssárga, réteges törésfelületű, homokkal és kaviccsal soványított, kézi korongolt bogrács az edény külső-belső síkja felé kiszélesedő, tetején vízszintesen levágott, oldalán lekerekített perem- és meredek oldalindításának töredéke. 2. Narancssárga, kívül szürkésbarna, csillámos homokkal és apró kaviccsal soványított, kézi korongolt edény oldaltöredéke. 3. Kevés állatcsont. 4. Réti mészkő töredékek.

19. árok: sz.: 40-70 cm,h.: 15 m,m.: 22-30 cm. Félköríves alaprajzú, befelé rézsűs falú, ívelt aljú, melynek a DNy-i vége a humuszdepó alá nyúlt, a DK-i vége lekerekített volt. Az árok a vége felé mélyült. A Ny-i szakaszában több mélyedés és egy cölöphely is megfigyelhető volt. Betöltése: barna, kevert homokos humusz. Leletanyag: 1. Kívül-belül és törésfelületén narancssárga, homokkal és kerámiazúzalékkal soványított, kézi korongolt, nagyobb méretű edény meredek, kívül égetési foltos oldaltöredéke. 2. Nagyobb mennyiségű állatcsont.

20. árok: sz.: 30-40 cm, h.: 16 m, m.: 12 cm. É-D-i irányú, rézsűs falú, ívelt aljú, melynek az É-i vége a feltárási területen kívül esett. Az árok D-i vége elkeskenyedett. Betöltése: barna humuszos. Leletanyag: nem volt. Valószínűleg Árpád-kori.

21. árok: sz.: 110-230 cm, m.: 45-50 cm. Eredetileg lekerekített sarkú, szögletes alaprajzú, ívelten szűkülő falú, egyenes aljú, Ny-i falánál helyenként padkás kialakítású. Vonalvezetése, fala szabálytalan, helyenként kisebb kinyúlásokkal, padkákkal tagolt. Alja enyhén ívelt, Ny-i szakasza mélyebb volt, É-i részén elsekélyese- dett. Az árok K-i és É-ÉNy-i vége is lekerekített, valószínűleg a gépi munka során elpusztult. Betöltése: felső harmada barnásszürke, kevert humuszos-homok, alatta barna, kevert humuszos-agyag. DNy-i részének felső kétharmada szürke, kevert homok, alatta feketésbarna, kevert humuszos-homok. Leletanyag: A leletanyag nagyobb része az árok Ny-i részéből került elő. 1. Vörösesbarna, réteges törésfelületű, apróra tört kavicsos homokkal soványított, kézi korongolt bogrács a külső oldalán megvastagodó, lekerekített peremtöredékei (4 db, 18. kép 4). 2. Kívül narancssárga, belül szürkésbarna, réteges törésfelületű, homokkal és kaviccsal soványított, kézi korongolt bogrács az edény külső síkja felé erősen, a belső síkja felé enyhén kiszélesedő, tetején vízszintesen levágott, oldalán lekerekített perem- és enyhén ívelt oldalindításának töredékei (3 db, 19. kép 2). Az egyik peremrész két helyen átfúrt (Átm.: 1 cm), itt a perem az edény belső síkja felé kettős félkörívben enyhén kiszélesedik. A furatok ferde irányúak. 3. Kívül feketésbarna, belül narancssárga, réteges törésfelületű, homokkal és kaviccsal soványított, kézi korongolt bogrács az edény külső-belső síkja felé kiszélesedő, szögletes átmetszetű perem- és enyhén ívelt oldalindításának töredéke (19. kép 3). 4. Narancssárga, réteges törésfelületű, homokkal és kaviccsal soványított, kézi korongolt bogrács enyhén megvastagodó, tetején vízszintesen levágott perem- és meredek oldalindításának töredéke (20. kép 1). 5. Vörösesbarna és világos- barna, réteges törésfelületű, apró kavicsos homokkal soványított, kézi korongolt, külső oldalán kormosra égett bogrács befelé erősen, kifelé kisebb mértékben megvastagodó, szögletes átmetszetű peremtöredékei (18. kép 3-4). Az egyik töredéken két felfüggesztésre szolgáló lyuk. 6. Vörösesbarna, réteges törésfelületű, apróra tört kavicsos homokkal soványított, kézi korongolt bogrács a külső oldala felé vastagodó, szögletes átmetszetű peremtöredéke (19. kép

4). 7. Narancssárga, réteges törésfelületű, homokkal és kaviccsal soványított, kézi korongolt bográcsok az edény külső-belső síkja felé kiszélesedő, tetején vízszintesen levágott, oldalán lekerekített perem- és enyhén ívelt vonalú oldalindításának töredékei (3 db, 20. kép 3). Az egyik peremtöredék egy helyen átfúrt (Átm.: 0,7 cm). A furat ferde irányú. Egy másik peremtöredék két helyen átfúrt (Átm.: 1,2 cm), itt a perem az edény belső síkja felé kettős körív285