Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)
Árpád-kori falu Kiskunfélegyháza határában - Gallina Zsolt–Gulyás Gyöngyi–Molnár István: Késő Árpád-kori településrészlet Kiskunfélegyháza, Amler-bányából
GALLINA - GULYÁS - MOLNÁR: KÉSŐ ÁRPÁD-KORI TELEPÜLÉSRÉSZLET KISKUNFÉLEGYHÁZA, AMLERBÁNYÁBÓL Gallina Zsolt - Gulyás Gyöngyi - Molnár István Késő Árpád-kori településrészlet Kiskunfélegyháza, Amler-bányából Bagdán László emlékére 1997 tavaszán Kiskunfélegyházától 1,5 km-re D-DNy-ra, az M5 és az E5 utakat összekapcsoló ún. Déli összekötő felüljáró úttól D-re lévő földnyerőhelyen (M5/229. lh.) földkitermelés közben egy Árpád-kori település nyomai kerültek elő (1. ábra). A területen létesített földbánya É-i és középső részén levő régészeti objektumok nagyobb részét elpusztították. A munkák leállítása után a leletmentő feltárás 1997. június 16. és július 25. között zajlott le a lelőhely ezen részén.1 1997 július elején az összekötő híd felüljárója melletti árok kiásása során újabb régészeti objektumok kerültek felszínre. E terület feltárása 1997. július 28. és szeptember 3. között történt.2 Az összefüggő és egybenyitott lelőhelyrészeken, mintegy 20.000 m2-en, 14 földbe mélyített építményt, illetve annak részletét, 34 árkot és 165 különböző funkciójú gödröt és cölöphelyet tártunk fel. Az objektumok mintegy 80%-a az Árpád-kori telephez tartozott. A lelőhely DK-i részén néhány bizonytalan korú árkot és egy leletanyagot nem tartalmazó, ÉK-DNy-i irányú tengely mentén elhelyezkedő gödörsort bontottunk ki (1. kép). Csak a telep egy - a teljes településhez viszonyítva 1 E feltárás költségét az egykori Művelődésügyi Minisztérium 0,5 millió Ft-os támogatása fedezte. Példa lehet mindenki számára, hogyan lehet egy ásatást, szinte a semmiből, valóban feszített módon, részben ingyen munkával elkészíteni. Az ásatásvezetők Somogyvári Ágnes és Gallina Zsolt, a technikusok Áipli Gyula, Dobó Bernadett, Dobosi Csaba, Hajdrik Gabriella és Janzsó Mariann voltak, akiknek ezúton is szeretnénk megköszönni munkájukat. Köszönetét szeretnék mondani a társá- sató Somogyvári Ágnesnek a közlés jogának átengedéséért. 2 E lelőhelyrész feltárásának költségeit az ÜKIG fedezte. nem ismert nagyságú - részét tudtuk megmenteni, az anyagnyerőhely területére eső lelőhelyrészlet középső része, legalább 40%-a elpusztult a földkitermelés folyamán. A lelőhelyről az elmúlt évek során két tanulmány is született, melyekben csak bizonyos objektumtípusokkal, illetőleg a leletanyag egy részével foglalkoztunk.3 Miután 2009-ben a teljes leletanyag leltárba vétele megtörtént, és az állatcsontok zoológiái meghatározása is elkészült, így lehetőségünk nyílt a lelőhely teljes anyagának közlésére. Ehhez a munkához természetesen felhasználtuk a korábbi publikációkban szereplő objektumleírásokat, az ezen objektumokból előkerült leletanyag bemutatását és az akkori megfigyeléseinket is. A korábbi munkáinkat átdolgozva készült el ez a tanulmány, immár a teljesség igényével. A lelőhely térségének természeti adottságai A lelőhely a Duna-Tisza közti Homokhátságon fekszik, mely a Duna jégkorszakbeli hordalékkúpjának maradványa. A város 98 m tengerszint feletti átlagos magasságban fekszik. A terület hordalékkúp jellegét felépítése és felszíni formája is bizonyítja.4 Kecskeméttől K-DK- re helyezkedik el a Tisza-völgyig húzódó hátsági rész. A felszín nem egyenletesen sík, mert szikes laposok, időnként tavakkal kitöltött mélyedések tarkítják, de gyakoriak a lösszel fedett homokbucka formák is. Kiskunfélegyháza Ny-DNy-D-i térségét - lelőhelyünk tágabb környezetét - geomorfológiai értelemben homokos lösz borítja, Kiskunfélegyháza ÉK-K-DK-i részére lápi anyag, réti agyag jellemző.5 Kiskunfélegyháza ÉNy-Ny- D-DNy-i térségére - így lelőhelyünkre is - az alföldi mészlepedékes csernozjom, DNy-ra csernozjom jellegű homok, K-DK-ÉK-re réti csernozjom talaj jellemző. E talajtípusok kedvező fizikai sajátossággal, jó talajszerkezettel, előnyös vízgazdálkodással rendelkeznek és mezőgazdaságilag hasznosíthatóak, termékenyek. A talajvíz is általában 3-4 m-es mélységben helyezkedik 3 GALLINA - MOLNÁR 2003, 341-351; GALLINA - MOLNÁR 2004, 525-552. 4 CSŰRI 1998,155. 5 ANDÓ 1984,27-28., 8. ábra. 275
