Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)

Castrum Tétel program (Solt–Tételhegy) eredmények és perspektívák - Gyulai Ferenc: Solt–Tételhegy régészeti lelőhely archaeobotanikai kutatása

GYULAI FERENC: SOLT-TÉTELHEGY RÉGÉSZETI LELŐHELY ARCHAEOBOTANIKAI KUTATÁSA

(C. remota), berzedt sás (C. muricata), róka/sulymos sás (C. vulpina/muricata), kék búzavirág (Centaurea cyanus), szeplőlapu, mezei ászát (Cirsium arvense), borsfű vagy borsfűpereszlény (Clinopodium vulgare syn. Calamintha clinopodium, Satureje vulgaris), bürök (Conium maculatum), apró vagy folyondárszulák (Convolvulus arvensis), tarka koronafű (Coronilla varia), vadmurok (Daucus carota), apró ujjasmuhar (Digitaria ischaemum), pirók ujjasmuhar (D. sanguinalis), fali kányazsázsa (Diplotaxis muralis), közönséges kakaslábfű (Echinochloa crus-galli), mocsári csetkáka (Eleocharis palustris), bürökgémorr (Erodium cicutarium), sédkender (Eupatorium cannabinum), réti csenkesz (Festuca pratensis), szamóca (Fragaria vesca), parlagi füstiké (Fumaria schleichen), vörös szarumák (Glaucium corniculatum), bolondító beléndek (Hyoscyamus niger), dió (Juglans regia), bársonyos árvacsalán (Lamium ampexicaule), nagymagvú lencse (Lens culinaris subsp. macrosperma), mezei zsázsa (Lepidium campestre), házi len (Linum usitatissimum), angolperje (Lolium perenne), szarvaskerep (Lotus corniculatus), apró mályva (Malva pusilla), apró lucerna (Medicago minima), mezei menta (Mentha arvensis), egynyári vagy hashajtó szélfű (Mercurialis annua), nád (Phragmites australis), lándzsás útifű (Plantago lanceolata), nyári perje (Poa annua), réti perje (Poa pratensis), indás pim- pó (Potentilla reptans), kúszó boglárka (Ranunculus repens), repcsényretek (Raphanus raphanistrum), hamvas szeder (Rubus caesius), réti lórom (Rumex obtusifolius), lózsálya (Salvia verticillata), tavi káka (csuhu) (Schoenoplectus lacustris), egynyári szikárka (iScleranthus annuus), fakó muhar (Setaria lutescens syn. S. glauca), ragadós muhar (S. verticillata), zöld muhar, vadrepce (Sinapis arvensis), fekete csucsor, tyúkhúr, sárga borkóró (Thalicrum flavum) cicó (Thymeleae passerina), mezei here (Trifolium campestre), vörös here (T. pratense), tönke/tönköly (Triticum turgidum subsp. dicoccum/T. aestivum subsp. spelta), mezei árvácska, bortermő szőlő ( Vitis vinifera subsp. vinifera), ligeti (vad)szőlő (V. v. subsp. sylvestris).

A késő középkorban a kalinca ínfű (Ajuga chamaepitys), a gomborka vagy sárgarepce (Camelina sativa), tar- sóka (Thlaspi spec.), alakor (Triticum monococcum subsp. monococcum), tőnké (Triticum turgidum subsp. dicoccum) adják a különbözőséget a többi korhoz képest.

Az eredmények értékelése Mennyiségi értékelés Bronzkor

Solt-Tételhegy régészeti lelőhelyen talált növényi leletanyagot először antropogén szempontból értékeljük. A három korszak feldolgozott mintái közül növényi makromaradványokban a bronzkoriak a legszerényebbek (4. táblázat). Jelentős mértékű mezőgazdasági aktivitásra nem következtetünk belőle (I. képtábla). Az öt mintából kettő árokból, három gödörből származik. Az 1. sz. minta (objektumszám: 206.) a középső bronzkor idejéből származik, a többiről nincs információnk. Szerencsés módon azonban a bronzkori magvak döntő többsége, a 305-ből 268 db éppen innen származik. A magkoncentráció következésképp itt a legnagyobb: 19,14 db mag/1 iszapolatlan földminta. Valamennyi, a középső bronzkor idején előforduló növényfaj, ha szerény mértékben is, de megtalálható itt.8 A kultúrnövények közül csak gabonaféléket találunk itt (2. táblázat). Meghatározó mennyiségű volt az árpa. A jobb megtartású árpaszemek között kivétel nélkül több- (hat)soros árpaszemeket (Hordeum vulgare subsp. polystichum) találni. A többi gabonaféle mennyisége éppen csak jelzésértékű. Előfordulnak a bronzkorra jellemző pelyvás búzák: alakor, tőnké, de a ritkábban megtalálható és a bronzkorra még kevésbé jellemző, fejlettebb csupasz szemű közönséges búza (

Triticum aestivum subsp. vulgare) is jelen volt. Találtunk még kölest (Panicum miliaceum) szemet is. Kiegészítésképp a

3. sz., ugyancsak gödörből (objektumszám: 129.) származó mintában 2 apró rozsszem (Secale cereale) is előkerült. Ez rendkívül jelentős, mert a rozs az őskorban eddig csak kis mennyiségben és kevés lelőhelyről ismert (középső neolitikum: Polgár 31, késő neolitikum: Polgár 6, kora bronzkor: Dunakeszi- Székesdűlő, középső bronzkor: Ménfőcsanak-Szeles, Százhalombatta- Földvár, késő bronzkor: Gór-Kápolnadomb), és úgy tűnik, hogy ez a kétszer domesztikált kultúrnövény bár szórványként az őskorban már megjelent a Kárpát-medencében, de a korszak elmúltával el is tűnt innen.9 A mintákban a gabonafélék mellett talált további növényfajok száma alacsony: gyomok és az egykori környezetből véletlenül bekerült flóraelemek. Néhány növényfaj maradványa annyira töredéke volt, hogy fajra történő

8 GYULAI 2010a.

9 GYULAI 2010b.

175