Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)
Castrum Tétel program (Solt–Tételhegy) eredmények és perspektívák - Fóthi Erzsébet–Bernert Zsolt: A solt–tételhegyi Árpád-kori temető antropológiai vizsgálata
FÓTHI ERZSÉBET - BERNÉRT ZSOLT: A SOLT-TÉTELHEGYI ÁRPÁD-KORI TEMETŐ ANTROPOLÓGIAI VIZSGÁLATA Temetőn belüli antropológiai megoszlás A temetőtérképen és a templom alaprajzán vizsgálva a koponyák eloszlását nagyon karakteres vonások rajzolódnak ki (2. és 3. kép). A férfiak között a vizsgálható 26 koponyából mindössze 4 hyperbrachykran van: a 64., 128., 300B és 304. sír. A 64-es sír a soros temetőben található, a másik három viszont a templom belsejébe volt eltemetve. Azaz a soros temető 23 férfi koponyájából csak egy hyperbrachykran (4 %), addig a templomban eltemetett három férfiból valamennyi ebbe a típusba tartozik. A nőknél hasonló meglepő eredményre jutunk: 34-ből 3 hyperbrachykran koponya van: 109, 114 és 300A. A 300B a templombelsőben, a másik kettő közvetlenül a falak mellett van el temetve. A koponyák elemzését a Török Aurél-féle ásatás anyagán is elvégeztük. Az 1886-87-es anyag hitelesen solti, csupán a temetőn belüli helyzete nem ismert. Az antropológiai vizsgálattól a koponyák feltárási helyének valószínűsítését vártuk. Az 1886-87-es koponyák számszerűen annyival kevesebben vannak, hogy az egész népesség paramétereit nem befolyásolják (3 teljesen ép férfi és 5 női koponya van). Tendenciaként azonban mindkét nemnél egyaránt igaz az, hogy rövidebb koponyák tartoznak ebbe az anyagba. A Török Aurél-féle anyagban a hyperbrachykranok magasabb arányban fordulnak elő, mint a soros temetőben: a nőknél kilencből 2 brachykran (20%), 2 hyperbrachykran (20%), a férfiaknál ötből 1-1 brachykran és hyperbrachykran (ugyancsak 20-20%). Mindezek alapján nagyon valószínű, hogy a templombelsőben eltemetettek más embertani és valószínűleg más etnikai csoportba tartoztak, mint a soros temetőbe temetett nép. A Török Aurél-féle anyag vélhetően a templomhoz közelebb volt, mint az eddig feltárt köznépi temető. Az eddig megismert adatok alapján az látszik valószínűnek, hogy a templomfal mentén voltak eltemetve. A termet elemzése 26 férfi és 34 női sírból voltak mérhető hosszúcsontok (8. és 9. táblázat, 4. kép). A férfiak átlagos magassága Bemert módszerével becsülve 168 cm, a nőké 163 cm, Sjovold módszere szerint a femur alapján a férfiaknál 166.3 cm, a nőknél 155.4 cm; a tibia alapján 166.1 cm illetve 155.1 cm. A termet eloszlása egyenetlen, ami összetett eredetű népességre utal (4. kép). Annyi bizonyosan látszik, hogy van egy nagyobb létszámú alacsony termetű népesség és egy kisebb létszámú magas népesség mindkét nemnél. A termet elemzéséből az derült ki, hogy kevert eredetű népesség temetkezett a temetőbe. A templom köré eltemetettek legnagyobb része viszonylag alacsony termetű, hosszúkoponyájú, mediterrán típusú népesség, egy kisebb része szintén hosszúkoponyájú, de magas termetű, nordikus típusú. Ha megnézzük, hogy a templombelsőben eltemetett hyperbrachykran koponyájúak termete hogy illeszkedik ebbe a képbe, akkor azt látjuk, hogy a 304-es férfi 177 cm magas, a népesség egyik legmagasabb tagjai, 9 cm-rel magasabb az átlagnál, a 300-as sírban eltemetett nő 161.2 cm, 6 cm-rel magasabb a nők átlagánál. A templomba és közvetlenül a templom mellett eltemetettek egy rövid koponyájú, magasabb termetű népességbe tartoznak. A termet elemzésével tehát a koponyaelemzéshez hasonló eredményre jutottunk. A templomba eltemetettek tehát nem a soros temető népéből, nem azzal azonos népességből erednek. A köznép eredetével alább részletesen foglalkozunk, itt a templomban eltemetettekre térünk ki. A hyperbrachykrania alapján kézenfekvő lenne arra gondolni, hogy a honfoglaló magyarok ún. törökös rétegének leszármazottjai a templom belsejében feltárt egyének. Ez nem valószínű, mert a honfoglalóknál a nagyon széles agykoponya széles homlokkal és széles arccal is járt, az itt eltemetett előkelőkre viszont a keskeny-közepesen széles homlok, keskeny arc volt jellemző. Mindez a lapos nyakszirttel együtt inkább a dinári formakörbe utal, azaz valószínűleg balkáni eredetűek lehettek a solti közösség rangosabb tagjai. A solti népesség antropológiai analógiái A solti Árpád-kori népesség korábbi történetére vonatkozó kutatást a férfiak koponyaméreteinek összehasonlításával végeztük. Az összehasonlításba bevont temetőket a férfiak 10 koponya méretátlagával jellemeztük (Martin 1, 8, 9, 17, 45, 48, 51, 52, 54, 55). A hasonlósági kör megrajzolását földrajzi és időbeli értelemben is célul tűztük ki, ezért az összehasonlításba bevont történeti népességeket tág időhatárok mentén vettük figyelembe; a vaskortól a középkorig szerepeltek 137
